KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Örökzöld
• N. N.: Tomás Gutiérrez Alea (1928–1996)
MÉDIA
• György Péter: Tedd a magadévá! Média és közszolgálat
• Simó György: A civilizált reklám Beszélgetés Sipos Józseffel
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A démon papucsa Cannes

• Bori Erzsébet: Két kutya húzta Az író Tarantino
• Horváth Antal Balázs: Amerika a taccsvonalról Hollywood-alsó
KÉPREGÉNY
• Kertész Sándor: A képregény Griffithe Százéves rokonság
ANIMÁCIÓ
• Karátson Gábor: Halkoporsók Animáció
DOKUMENTUMFILM
• Csejdy András: Kezelt dokumentumok Beszélgetés Domokos Jánossal és Dömötör Péterrel
• Simó György: Kezelt dokumentumok Beszélgetés Domokos Jánossal és Dömötör Péterrel
• Muhi Klára: A kíváncsiság kútja Magyar tarka
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Az élet filmje Virtuális természet
• Dániel Ferenc: A jövő a páviánoké Krízisképek
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Déltengeri presszózene Bukott angyalkák
• Csejdy András: Zoológus pácban Angyalok és rovarok
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Semmihasznák
• Ardai Zoltán: Teljes napfogyatkozás
• Schubert Gusztáv: Jefferson Párizsban
• Simó György: A szikla
• Takács Ferenc: Arc
• Vidovszky György: Leszámolás Denverben
• Boros József: Most és akkor
• Tamás Amaryllis: Legbelső félelem
• Hungler Tímea: Majomparádé
• Simó György: Menekülés az éjszakába

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Teljes napfogyatkozás

Ardai Zoltán

Agnieszka Hollandnak „volt” (létezik) egy-két jó filmje; az elsőt még Gierek idején forgatta, fuldokló vidéki színészekről. Mostani munkája, amellyel messzebbre, holt költők társaságába kalauzolna, sikerületlen. Legfőbb értéke az az érdekesség, hogy a Rimbaud-i csavargások színtereit megidézvén Holland nem törekszik sem plein air, sem Van Gogh-ian izzó képi hatásokra, hanem megmarad az otthonos, ólomfelleges Nowa Huta-tónusoknál és krumpliföld-hangulatoknál. Értelmezhetnénk ezt úgy is, hogy az egykori nyugat városai és erdős-mezős tájai a költői átélésben egyetlen óriás alsó-Manchesterré vagy külső-Charleroi-vá érnek össze, minek okán a parasztzseni inkább áthajózik Afrikába, hol az elefántcsont ragyog. Hollandnál azonban az afrikai fénytörések is leginkább a szezonvégi Sopot Kamiený Potokra emlékeztetnek. Sokkalta kevésbé érdekes már itt az a – megintcsak hamisítatlanul lengyelmozis jellegű – monoton zakatolás, ahogyan a jelenetek kezdettől egymásra sorjáznak. Így a Teljes napfogyatkozás egyfajta szürke abszurditássá lesz: híresen izgalmas művész-biográfiák laposan gondos, félrehordóan felületes felmondásává. A maszkokkal meg a nyűtt jelmezekkel nincs baj; különösen a rendületlenül abszintozó, kivénhedt Verlaine-t kellemes nézegetni (játszó személy: a Mike Leigh-féle Mezítelenülben feltűnt David Thewlis).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/08 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=325