KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

     
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/október
KRÓNIKA
• (X) : Shoot in Hungary
MAGYAR FILM
• Jancsó Miklós: Örök vadászmezők A Magyar Filmesek Világtalálkozójára
• Muhi Klára: Nagytotál Operatőrök
• Molnár Gál Péter: Miként válik valakiből vámpír? Lugosi Béla
• Kőniger Miklós: Egy elfeledett sztár Putti Lya
• Balogh Gyöngyi: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
• Király Jenő: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
TITANIC
• Csejdy András: New Age láger Biztonságban
• Nevelős Zoltán: Rémmese a búzamezőkről Philip Ridley két filmje
• Nevelős Zoltán: Repülő hattyúk, krokodilok Telefoninterjú Philip Ridley-vel
• Horányi Attila: Minnesängerek Szeptemberi dalok; Nico ikon
• Forgách András: Aranyhal a pokolban Benjamenta Intézet
• Kömlődi Ferenc: Fekete-fehér, igen-nem Varrat
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Na’Conxipan Részletek egy forgatókönyvből
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Image Égi manna
• Almási Miklós: A fantázia kisajátítása Megatévé
KÉPREGÉNY
• Láng István: A teremtő fürdőköpenye
• Bayer Antal: Képregény és Internet
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vak vezet világtalant Bolse vita
• Reményi József Tamás: Házilagos P. Howard A három testőr Afrikában
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Ments meg uram!
• Csejdy András: Majd’ megdöglik érte
• Schubert Gusztáv: Isten hozott a babaházban!
• Barna György: Az ördög háromszöge
• Harmat György: A hűtlenség ára
• Barotányi Zoltán: A Függetlenség Napja
• Hungler Tímea: Hárman párban
• Mátyás Péter: Twister
KÖNYV
• Báron György: Bíró Yvette: A rendetlenség rendje; Egy akt felöltöztetése
• Nagy Eszter: Erdély Miklós: A filmről
• Kelecsényi László: Truffaut – Hitchcock
• Kelecsényi László: Gervai András: Mozi az alagútban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Twister

Mátyás Péter

A történet középpontjában a tornádók viselkedését vizsgáló csapat áll, amely új, a megelőzést segítő berendezést szeretne üzembe állítani. Ahhoz, hogy eredményesek legyenek, mindig a forgószél előtt kell járniuk, hogy időben beindíthassák a gépet. A tudósoknak egy másik, jobban felszerelt „viharvadász” csapattal is meg kell küzdeniük.

A Twister látványos és feszes tempójú katasztrófafilm, melynek amerikai bevételei már a 220 millió dollárt is meghaladták. A siker titka nagyrészt az alkotókban keresendő. A történetet Michael Crichton írta (Kóma, Jurassic Park) és Jack N. Green fényképezte, akit egykor Oscar-díjra is jelöltek (Nincs bocsánat). A rendező Jan De Bont először operatőrként szerzett hírnevet olyan zajos sikerekben, mint a Drágán add az életed! vagy az Elemi ösztön – ezt követte első rendezése, a Féktelenül. Az itt szerzett tapasztalatokat alkalmazza azokban az országúti jelenetekben, amelyekben hőseink a légörvény útjába kerülnek, hogy beindítsák a Dorothy névre keresztelt (utalás az Óz, a csodák csodája főszereplőjére) tornádó-vizsgálót. A film műszaki háttere lenyűgöző, olykor több mint tíz kamera dolgozik, s nagyszerűek a speciális effektusok is.

A néző mégsem lehet elégedett. Két vihar között még a filmhősök is hétköznapi életet élnek. Akad itt gyermekkori emlékeitől szabadulni nem tudó asszony, érzelmi zavaraival küszködő férj, mindenkit keblére ölelő nagynéni és életmentő kutyája is. A tornádónak dramaturgiai karaktere van: összebékíti a válófélben lévő házaspárt, elpusztítja a feketébe öltözött pénzhajhász riválisokat, de megkíméli a jók, a gyerekek, a kutyák stb. életét. Fárasztóak Hollywood sablonjai – méltatlanok ahhoz a technikai arzenálhoz, amit felvonultattak.

Valami hiányt érezhettek az alkotók is, amikor egy élő klasszikushoz fordultak. Az egyik jelenetben a kisváros autós mozijában éppen Stanley Kubrick Ragyogás című filmjét vetítik, amikor a forgószél megérkezik. Értjük a párhuzamot a filmes borzalom és a tornádó pusztítása között. Ám a Ragyogás filmvásznát elsöprő vihar láttán egy másik asszociáció is eszünkbe juthat a hollywoodi kommerszről, amely ugyanígy söpri el a száz éves mozi Kubrick nevével szimbolizált nagykorúságát. A Twister végére az értékest, a maradandót elfújta a szél.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/10 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=374