KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Elhunyt Lino Brocka
• Koltai Ágnes: Európai audiovizuális közösség Eureka Audiovisual
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A nagy európai fal Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai Cannes

• Báron György: Hamlet képregényt olvas Aki Kaurismäki filmjei
• N. N.: Aki Kaurismäki filmjei
• Bikácsy Gergely: Bálrendezők Menekülés a „Szabadság” moziból
TÖMEGFILM
• Turcsányi Sándor: A Sólyom nyomában Német demokratikus indiánfilmek
• Szilágyi Ákos: A fejorvosnál Az Emlékmás, mint korunk hőse
TELEVÍZÓ
• Simándi Júlia: Capitaly Televízió és filmgyár magánkézben
KRITIKA
• Székely Gabriella: Leltáron kívül Félálom
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Hiúságok máglyája
• Ardai Zoltán: Darkman
• Hegyi Gyula: New Jack City
• Sneé Péter: Fogd a nőt és fuss!
• Tamás Amaryllis: Boszorkányok
• Zsenits Györgyi: Ragadozó Los Angelesben
HÁTTÉR
• Kézdi-Kovács Zsolt: Eurimages

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ragadozó Los Angelesben

Zsenits Györgyi

 

Az előző Predator hazai felbukkanása óta éppen egy esztendő telt el, s most itt a második film, amelytől megint csak nem leszünk okosabbak. A Ragadozó ezúttal Los Angelesben üti fel busa, túlvilági fejét, és ismét a legszörnyűségesebb mészárlásokkal riogat bennünket, őshüllőből, emberi koponya lágyabb részeiből és ki tudja, az állatvilág mely mutáns egyedeiből „komponálta” meg irtóztató szüleményét a filmíró s a rendező. A teremtmény nemcsak ronda, de felettébb vérengző természetű is, habár őrjöngésében van bizonyos rendszer. Mintha allergiás lenne a fegyvert viselő emberi egyedekre. Nem lehet ugyanis véletlen, hogy ismét olyan szituációban tűnik fel, ahol emberek lődöznek egymásra. Mert Los Angelesben ez idő tájt elszabadul a pokol. Gengszterbandák irtják egymást, a rendőrség meg e maffiákkal igyekszik leszámolni. Egyszóval teljes a káosz, hullanak az emberek, s ekkor jön a titokzatos szörnyeteg, hogy „igazságot” tegyen. Gyilkol, banditákat és zsarukat egyaránt, válogatás nélkül akaszt és darabol fel minden útjába eső Homo Sapienst, vériszapos tetthelyein pedig néha rituális tárgyakat felejt ott, hogy később még kegyetlenebb pusztítással térjen vissza értük. Egyetlen rendőrt hagy meg mutatóba, nyilván azért, hogy legyen, aki becsületes párviadalban őt magát is ízekre szaggatja. Heppiend mégsincs, a néző kénytelen lesz jövőre is beülni a folytatásra, merthogy a rendező természetesen előrelátóan nyitva hagyja a sztorit. A széria-dramaturgia ismeretében annyi máris sejthető; a következő folytatásban egy egész csordára való ocsmány űrlénnyel kell majd megküzdenie a reménybeli főhősnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/08 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4186