KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/május
KRÓNIKA
• Durst György: Javaslat a fiatal filmeseknek kiírandó Bódy Gábor Ösztöndíj megalapítására
• Enyedi Ildikó: Javaslat a fiatal filmeseknek kiírandó Bódy Gábor Ösztöndíj megalapítására
• Körösi Zoltán: Javaslat a fiatal filmeseknek kiírandó Bódy Gábor Ösztöndíj megalapítására
• Kövesdy Gábor: Javaslat a fiatal filmeseknek kiírandó Bódy Gábor Ösztöndíj megalapítására
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
• (X) : Jack Nicholson filmjei videokazettán
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Yuppie-k legyünk vagy szabadok ...? Fiatal filmesekkel beszélget Grunwalsky Ferenc
• Kövesdy Gábor: És mégsem forog Premier plánban a fiatal filmesek
• Varga Balázs: Külön utakon Elsőfilmek
• Zalán Vince: Öröm-szótár Bóbita

• Szilágyi Ákos: Száz év halál Alekszej German Halott Oroszországa
• Bori Erzsébet: Víziók a lápon Kusturica Balkánja
• Dániel Ferenc: Rom a Drinán Emlékeztető Ivo Andrićért
• Spiró György: Latrok a kereszten Sebek
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: A nagy medve kis fiai Berlin
• N. N.: A 49. Berlini Filmfesztivál díjai

• Földényi F. László: „Berlin a miénk, Juszuf!”… Városfilmek
• Kézdi-Kovács Zsolt: Megtört lendület Késői sorok Kardos Ferencről
MULTIMÉDIA
• Janisch Attila: Álmodjunk-e szupertérhatású digitális Giocondáról? Újrateremtett világok
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Öregember, megnyesett szárnyakkal Kínai védelem
• Nádori Péter: Boldogtalanság plusz Boldogság
LÁTTUK MÉG
• Déri Zsolt: Élet, amiről az angyalok álmodnak
• Bikácsy Gergely: A Vendôme tér asszonya
• Békés Pál: Little Voice
• Békés Pál: Erzsébet
• Harmat György: Központi pályaudvar
• Mátyás Péter: 8mm
• Turcsányi Sándor: Első látásra
• Hungler Tímea: Austin Powers
• Tamás Amaryllis: A velencei kurtizán
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Tiramisu

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Erzsébet

Békés Pál

 

Minden uralkodó, cézár és diktátor volt egyszer gyerek. Minden királynő volt egyszer langaléta, kezét lábát hová tenni nem tudó fruska, szerelmes kamaszlány. Még Angliai Erzsébet, Britannia bálványa is, aki később államvallássá tette az anglikán hitet, legyőzte a spanyol armadát, nagyhatalommá tette az eladdig Európa szélén magányosan szigetelődő Angliát, s aki uralkodói tettein túl az „Erzsébet-kor” névadójaként a drámaírás shakespeare-i csúcsait is fémjelzi (még ha elfogult irodalmárok úgy is látják, hogy a Shakespeare-korban éppen véletlenül egy Erzsébet nevű nő ült Anglia trónján).

Egy biztos – a szűz királynő uralkodásának több mint negyven éve a béke és a bőség aranykorával, a reneszánsz virágzásával egyenértékű.

Erzsébet hazájában mindmáig bálvány, Anglia nagyságának jelképe és foglalatja, a merevgalléros, aranydíszes ruhából szigorú fehér arc mered az utókorra, nem egy nő, hanem maga a megtestesült állam – az udvari festők pontosan teljesítették a pontosan megfogalmazott megrendelést.

A film Erzsébet trónra kerülésének és uralkodása első szakaszának történetét meséli el, a folyamatot, melynek során az érzelmes csitri királynővé válik, a szerelmes leányka ravasz politikussá, vasakaratú uralkodóvá, aki végül nem a körötte hemzsegő, férfiként alkalmatlan és politikai szempontból is csak kétes haszonnal kecsegtető kérők valamelyikét választja, hanem magát az államot. Az ő hites ura Anglia.

A fiatal leányka érzelmességéből mindössze annyi marad, hogy valahai szerelmét, aki egy ellene szőtt főúri összeesküvés részese, nem végezteti ki, mint a többieket, elegendőnek találja, hogy a Towerben penészedjék élete végéig, s a rácsok mögül lesse az Erzsébet-kor virágzását.

A látványos, díszlettel, jelmezzel bőkezűen bánó történelmi pannó legnagyobb erénye a hiteles lélekrajz, annak a folyamatnak a megérzékítése, ahogyan a belső keményedés a külső apró rezzenéseiben is tettenérhető. A lazán lebbenő leánykaruhákból fokról fokra válik súlyos hivatali díszruha, mely már-már szobormoccanatlanságra kényszeríti viselőjét, s a finom rajzolatú, rebbenékeny arc lépésről lépésre keményedik-merevedik azzá a maszkká, mely mára reánk maradt.

Míg a feszesen szerkesztett filmet nézzük, egyre erősödik bennünk a meggyőződés: kivételes szerencsénk van, hogy nem angol uralkodónak születtünk. Legalább ezt megúsztuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/05 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4465