KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

      
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A múmia

Kömlődi Ferenc

 

Látványos prológ: a fáraók – számítógépes animációval majdnem élethűre varázsolt – Egyiptomában járunk. Ármány és szerelem, bűn és bűnhődés – a gyilkos ifjú párt mumifikálják. A férfit élve temetik a szarkofágba, ártó szelleme hosszú évezredekig kísért… A film legizgalmasabb és leglátványosabb jelenetei az első tíz percre esnek, pedig a néző szívesen szálldosna még az antik Kelet misztikus ködében. Helyette századunk húszas éveit és az Indiana Jonesból (is) merítő kalandtörténetet kapunk. Kellő távolságtartással. Alighanem ez a rendezés legfőbb erénye, hiszen horroron, thrilleren, zombikon edzett szemünk a borzadályt elsősorban akkor veszi be, ha megfelelő humorral tálalják. Gyilokban nincs hiány, ám cseppet sem bánjuk, sőt, ha a holtak is feltámadnak, azon is csak kacagunk, olyan pompásra sikeredett a rosszindulatúan vigyorgó csontváz, vagy egy-egy ádáz múmia lemetszett, de még mozgó és kártevő keze… Ebben a moziban minden másodlagos, talán csak a mesteri látvány és a nem kevésbé mesteri precizitással komponált tömegjelenetek nem azok. Tipikus hollywoodi termék: működnek a speciális effektusok, a színészek nem tűnnek ki, de nem is tévednek, tökéletes a forgatókönyv, és a végén még a hőn dobogó szívek is egymásra találnak. Persze, addig poklok poklait, mérhetetlen sivatagokat és kísértetvárosokat kell végigszáguldozniuk. Rajtuk ül a fáraó átka, s az átok csak furfanggal és erővel győzhető le. Mint a mesében. Mert A Múmia mesefilm a javából, vasárnapi matiné a legifjabbaknak. Igazi B-szériás kalandmozi, kár horrorként reklámozni, holnapra elfelejtjük, de a másfél óra alatt önfeledten szórakozunk. És a mostani ínséges időkben már ez is dicséretes teljesítmény!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/07 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4527