KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Régi és új A film alászállása

• Beregi Tamás: Volt egyszer egy jövő Filmek az időlabirintusból
• Herpai Gergely: A létezés bábjai Idő és számítógép
• Schubert Gusztáv: Körkörös ROMok Borges és a bábeli könyvtár
• N. N.: Borges a filmvásznon
TITANIC
• Bori Erzsébet: Vízállásjelentés Titanic Fesztivál
• Ardai Zoltán: Egy katonaének Szellemkutya
• Horváth Antal Balázs: Egyenes beszéd Igaz történet

• Karátson Gábor: A múlt-jelen sötét falán Peter Brook: Mahábhárata
• Bodolai László: Hanimun, félhold, mozivarázs Úton Indiába
• Ágfalvi Attila: Csendes filmek dicsérete Claude Goretta
• Ádám Péter: André de Toth
• N. N.: Tóth Endre filmjei
FESZTIVÁL
• N. N.: Az OFF fődíjasai
• Stőhr Lóránt: Mélyebb értelem? Open Film Fesztivál
KRITIKA
• Bori Erzsébet: A város éjszakája Lőporos hordó
• Ágfalvi Attila: Téli táj, bicikli Észak, Észak
• Békés Pál: Trendszerváltás Hippolyt
• Muhi Klára: Nesze neked szabadság! Egérút
• Gervai András: Kilenc és fél Claude Lanzmann: Soah
LÁTTUK MÉG
• Máriássy Vanda: Séta a Holdon
• Ádám Péter: Asterix és Obelix
• Békés Pál: Sztárral szemben
• Kis Anna: Szentivánéji álom
• Varró Attila: Háborgó mélység
• Halász Tamás: Életfogytig
• Vidovszky György: Bosszúból jeles
• Somogyi Marcell: Amerikai pite
• Tamás Amaryllis: Tarzan
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az utolsó szilveszter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Életfogytig

Halász Tamás

 

Aki fáradt már valaha bele Eddie Murphy-filmbe, és mégsem adja fel a reményt, ad még egy dobást, egy legeslegutolsót, a meglepetten fog távozni a komikus legújabb filmjéről. Ami Murphy esetében nem kis szó. Tedd Demme rendező munkája olyan helyzetbe hozza hősünket, amiben megvillanthatja képességei eddig árny borította oldalait is. Lírázik vagy borong például.

Demme világa kontrasztos: a szó szoros értelmében fekete-fehér. Tanulságos és kordokumentumnak is felfogható munkájában sematikus, valami különleges, mérsékelten fény-, hang- és egóáteresztő fólián át láttatott, általában negatív fehérek, illetve árnyalt személyiségű feketék állnak az átléphetetlennek látszó szakadék két oldalán. A film a hamis vád alapján elvett élet, az elnyomottak kiszolgáltatottságának drámaiságára épít, gyakran szellemesen és ízléssel. Kényes kérdéseket feszeget (fekete rab tiltott viszonya a parancsnok árja-tündér lányával, homoszexualitás; ez az amerikai fekete társadalomban James Baldwin dacára máig óriási tabu), érzékenységgel, már-már igényességbe torkolló humorral. Demme ügyesen követi le az irdatlan hosszú börtönidőt: hosszabb-rövidebb történeteket állít sorrendbe, míg eljutunk 1992-be. Egy-egy megjegyzés vagy beidézett dokumentumfilm-pillanat segít felfogni a távlatokat: II. világháború, Martin Luther King álma, hippizmus, carteri jólét. Hőseink aztán már vének, mint az országút – a sminkes előtt le a kalappal –, és természetesen beüt a hepiend. Végül is érdemes megadni a sanszot ennek az Eddie gyereknek és az egész filmnek: jóleső dolog látni az agyonkoptatott karanténból kilépni képes, kényelmes kliséit odahagyó népszórakoztató elmozdulását. Az őslimonádéból a fajsúlyos felé. Hiába, Murphy se lesz fiatalabb. Mi se.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/12 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4670