KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/március
• Zsugán István: Történetek idézőjelben Beszélgetés Jancsó Miklóssal
• Létay Vera: Hegedűs Zoltán (1912–1989)
• Koltai Ágnes: Gazdag szegények Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Gulyás Gyula: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Gulyás János: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Hegyi Gyula: Akinek ennyi jó kevés Túsztörténet
• Schubert Gusztáv: „...ki vagy a mennyekben” A dokumentátor
• Bársony Éva: Videóklip-mese Ismeretlen ismerős
• Csepeli György: Európa közepe Beszélgetés Elek Judittal
• Dobai Péter: Szorongó apagyilkos Szubjektív reflexiók Bernardo Bertolucci filmjeiről
• N. N.: Bernardo Bertolucci
• Csala Károly: Satyajit Ray, az író
• Gazdag Gyula: Pelemele filmek Cukorbébi
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Akik még szeretik a mozit Torino

• Ardai Zoltán: Mohammad-Reza él Nantes
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Az ördögűző
• Fáber András: Testek csábítása
• Nóvé Béla: A 29-es vágány
• Gáti Péter: Álmok a távoli útról
• Torma Tamás: Viharos hétfő
• Nóvé Béla: X-program
• Tamás Amaryllis: Amerikai gyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Rumba
• Molnár Péter: Ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa
• Zsenits Györgyi: Leó és Fred
KÖNYV
• Báron György: Golanra várva
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Gyászhír Prágából

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rumba

Gelencsér Gábor

 

A bál, a Tangók című filmek után ismét tánc, ezúttal a rumba hivatott megteremteni egy történelmi korszak érzelmihangulati hátterét.

A Csuklyások 1936-ban alakult fasiszta szervezetét egy évvel később feloszlatták; a megváltozott politikai légkörben azonban újraéledt a terrorcselekményeket végrehajtó csoport tevékenysége. Ebben az időszakban játszódik a film, ahol is a harc a Csuklyások másodvonalbeli, elvtelen vezetője és a látszólag vele szövetséges, valójában romantikus regényeket idézően hősies, antifasiszta beállítottságú lokáltulajdonos között bontakozik ki.

A második világháborút megelőző politikai lépések megítélésében a magyarok mellett a franciáknak van máig ható, össztársadalmi lelkiismeretfurdalásuk. A film nem próbálkozik e komplexus feloldásával; a „rossz ember” erkölcsi befeketítése a „jó ember”-rel szemben kompenzációnak is kevés. A történelmi krimi lehetősége az első félórában elúszik: a titokzatos nyitányt követően gyorsan kirajzolódnak az erővonalak, s ezután csupán a történet nyilvánvaló logikája viszi előre a cselekményt. Az akciódús” véres jeleneteket ellenpontozó tánctermi világ nem elég tágas ahhoz, hogy felidézze a korszak színét és fonákját. Pedig egy dalt még „maga” Josephine Baker is elénekel, dehát ő ebben a történetben – miként a rumba – csak egzotikus idegen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/03 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5342