KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/június
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Stílus kerestetik Kiküldött munkatársunk beszámolója

• N. N.: „Hagyd beszélni a Kutruczot!” Részletek Ember Judit 1985-ös dokumentumfilmjéből
• Máriássy Judit: Mitől hal meg a filmrendező? Befejezetlenül maradt visszaemlékezés Máriássy Félixre
• Zalán Vince: A kamerás ember Beszélgetés Koltai Lajossal
• Kovács András Bálint: A Törvény csele Jim Jarmuschról
• György Péter: Az új Éden és Pokol Ó-Hollywood
• N. N.: Életünk legszebb évei
• Vasadi Péter: Mr. Thorn, az Antikrisztus Az Ómen-trilógia ürügyén
• Ágh Attila: A fény messze van Véletlen
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Élők és holtak városa Kairó
• Bikácsy Gergely: García Márquez magyar szavai Huelva
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája
• Broczky Beáta: ...evilágból...
• Ében Viktor: Az utolsó jelenet
• Székely Gabriella: Rémült rohanás
• Fáber András: Godzilla Mechagodzilla ellen
• Koltai Ágnes: Miért?
• Ardai Zoltán: Tiszt, rózsával
• Bikácsy Gergely: A kém, aki szeretett engem
• Tamás Amaryllis: Figyelem
• Zalán Vince: Egyik viseli a másik terhét
• Schubert Gusztáv: K2 – Film a prostituáltakról (Az éjszakai lányok)
KRÓNIKA
• N. N.: Tarkovszkij-kollokvium
• N. N.: Osztrák filmhét
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája

Reményi József Tamás

Felejtsük el, hogy e címmel Gabriel García Márquez írt regényt, hiszen az a mozinéző, aki a könyvet nem olvasta, csakis az idős mester, Francesco Rosi filmjét fogja megítélni. Rosit egész pályáján foglalkoztatta a szenvedélyek hatalma, s éppen sikerültebb munkái politikai erőtérben, társadalmi ügyként ábrázolták erőszak és igazságkeresés konfliktusait. 1984-ben még a Carmenből is látványos, mozgalmi jellegű népszínművet alkotott. Dél-amerikai kulisszák közé helyezett új filmje azonban csupán az olasz délvidék érzelmi exportjának halovány darabja: Rosi elhagyja a politikai-szociális terepet, és általánosságban fogalmaz – tetszetősen, rutinosan. Bár ami a rutint illeti, meglepő, hogy Guerra és Rosi klasszis párosa milyen sután és felületesen írta át szónokias dialógusokba az elbeszélés információit, mennyire mállékony anyagból gyúrja újra a főhősöket, és milyen lélektelenül mozgatja a statisztériát.

A történet (eredetileg) puritán és gyönyörű: a messziről érkezett ifjú elkápráztatja a falusiakat – de mindenekelőtt önmagát! – azzal, ahogyan megszerez egy szép, de nem különösebben föltűnő (García Márqueznél közismerten együgyű) leányt, a „természet virágát”, ám e romantikus álom széttörik, mert a „természet virágáról” kiderül, hogy már nem érintetlen. S ezért valakinek meg kell halnia – Santiago Nasarnak, a falu legéleterősebb, farkaskölyök nevetésű ifjának.

Egyetlen jelenetben sikerül, szavak nélkül is, érzékeltetni valamit e drámából: az idegen csónakázni viszi választottját. A tájra és a leányra rácsodálkozás, a kettős birtokbavétel reményének gyönyöre, az elrebbenő madarak s a félrehúzódó Angela egymást erősítő képei az oldott elbeszélés és pontos lélektan egységét adják.

De hogy az idegen milyen közegből s miért vetődik ide, a lány miért szereti meg utólag, a mindenkori Santiago Nasaroknak miért kell elpusztulniuk, s hogy mindezt milyen mélyen motiválja egy sajátos nemzeti környezet, arról semmit sem tudunk meg – a filmben. Az a mozinéző tehát, aki most hall először Márquez könyvéről, mégse felejtse – inkább olvassa el.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/06 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5403