KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/április
• Kornis Mihály: A krízis – és a divatja
• Nóvé Béla: Happening helikopter-huzatban
• Reményi József Tamás: Both Benedek emlékműve Hajnali háztetők
• Székely Gabriella: Input – output Csók, anyu
• Lukácsy Sándor: Mit takar el a fügefalevél? Banánhéjkeringő
• Pošová Kateřina: Túl sok a színes csomagolás Beszélgetés Jiří Menzellel
• Koltai Ágnes: Hit, remény, félelem O-bi, O-ba, avagy a civilizáció vége
• Matos Lajos: Vigyázat! Jön a habverő! Gyilkos robotok
• Bikácsy Gergely: Don Quijote győzelme Buñuel Mexikóban
MÉDIA
• György Péter: Reklámkorszak Remlámfilm
• Lajta Gábor: Mona Lisa szereti a banánt Reklám és művészet
• Koltai Ágnes: „Gondolkodjon, érdemes!” A magyar reklámfilmekről
• Szemadám György: A rek-lám-fil-mek fon-to-sak! Reklámfilm
LÁTTUK MÉG
• Nagy Zsolt: Silverado
• Vida János Kvintus: Esti eső
• Hegyi Gyula: A tuareg bosszúja
• Baló Júlia: Szerepcsere
• Farkas Ágnes: Éden akció
• Faragó Zsuzsa: Csulandra
• Faragó Zsuzsa: Rám zuhant az éjszaka
• Tamás Amaryllis: Emlékek, emlékek
• Gáti Péter: Bagoly mondja verébnek
• Tamás Amaryllis: Becéző szavak
KÖNYV
• Báron György: Egy szerelem krónikája
KRÓNIKA
• N. N.: Levélváltás az amatőrfilmről

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A tuareg bosszúja

Hegyi Gyula

 

Rambo sikere kétségkívül megihlette a világ pénztárgépre sandító amatőr filmgyártóit: egyre-másra készülnek a magányos, de „hazafias” öldöklők véres kalandjaival sokkoló történetek. Nyugat-Európában persze az eredeti Rambo antikommunizmusa és amerikai felsőbbrendűség-tudata kissé kényelmetlenül hat, ezért is tiltottak be például Finnországban egy helyi Rambo-adaptációt. Más filmesek ügyesebben alkalmazkodnak a helyi hagyományokhoz, elhagyják a műfajból az amerikai felsőbbrendűség jelképeit, a mindent átható antikommunizmust pedig semleges, sőt olykor „haladónak” látszó politikai máz helyettesíti – mindent a vevő igényei szerint. A tuareg bosszúja című olasz filmben például az ősi törzsi hagyományok tisztelete, a természet iránti hűség, a kizsákmányoló és zsarnoki kormány elleni lázadás a körítés, az ürügy – ahhoz, hogy egy villogó kékszemű mozihős egymagában lemészárolhasson (késsel, puskával, robbanószerrel, benzinnel stb.) előbb egy szakaszt, majd egy garnizont, később egy kisebb hadsereget. Ég, hull, repül az ellenség, a tuareg pedig halad előre az útján.

Annyira persze nem fajul a dolog, hogy a benszülöttnek maszkírozott mozisztár európaiakat irtson halomra – mivel tuareg a fiú, így „szerencsére” arab katonákat, arab hadsereget kell a filmre koreografált öldöklés legváltozatosabb módszereivel megsemmisítenie. Tuareg feleség, tuareg gyerek is került a történetbe: tuareg kutyára nem emlékszem. Az olasz politikai kalandfilmek szinte minden szokványos kellékétől lecsupaszított történet részint sivatagot, részint az érzéketlen öldöklés sivatagját kínálja nézőinek. Miért, miért nem, mégsem teljesen ellenszenvesen: az utolsó kockák azt sugallják, hogy a vak véletlen még a tuaregnél is győzedelmesebb, s a mozihős diadala bármelyik pillanatban kudarccá változhat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/04 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5563