KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/február
• Sára Sándor: „Sír az út előttem...” Részletek egy filmeposzból
• Schubert Gusztáv: Mi, verebek? Az objektív személyessége
• Zsugán István: Mondom a magamét Beszélgetés Mészáros Mártával
• Ardai Zoltán: Közhelyek metamorfózisa Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Michałek Bolesław: Wajda, Piwowarski és a többiek Új lengyel filmek
• Kovács István: Egy élet-képes filmről Szekercelárma
• Stachura Edward: Szekercelárma, avagy emberek a téli erdőn
• Fáber András: Háromszög, négyszög, sőt több Francia filmekről
• Eco Umberto: A rózsa neve Regényrészlet
• Barna Imre: A világ rózsa-neve
• Eco Umberto: Első és utolsó nyilatkozat
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Ciment Michel: Valóság és látomás John Boorman
• Zsigmond Vilmos: John Boorman
• Ciment Michel: A film nyelve élő nyelv Beszélgetés John Boormannal
• N. N.: John Boorman filmjei
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Annie
• Nóvé Béla: Ne vedd el tőlem a napot!
• Nagy Zsolt: Kegyetlen románc
• Faragó Zsuzsa: Bűnös hétvége
• Tamás Amaryllis: Borisz
• Nóvé Béla: A fekete nyíl
• Hegyi Gyula: Fogadjunk!
• Mátyás Péter: Szállodai szoba
TELEVÍZÓ
• Alexa Károly: Isten teremtményei Szabó István idézése
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Nemeskürty István: Radványi Géza temetésén
• Molnár Gál Péter: Csirág és eperzselé

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Fogadjunk!

Hegyi Gyula

 

Legpontosabban talán „egyházi vígjátéknak” nevezhetnénk ezt a két történetből álló, lagymatag komédiát, mely katolikus hívők és papok apró-cseprő ballépéseivel, esendőségével kívánja szórakoztatni a publikumot. Már Boccacciótól sem állt távol az égi hatalmak gyarló földi szolgáinak ironikus bemutatása – diszkósított változatra ő azonban még nem gondolhatott. Hála egyfelől a technika és a szórakoztatóipar fejlődésének, másfelől az ízlés megbízható romlásának, ma már ettől sem foszt meg minket a készséges moziipar. A táncoslábú tisztelendő című epizód főszereplője egy táncőrült vidéki pap, aki ifjú partnernőjével ügyesen mozog a „dizsiben”, s végül egy televíziós diszkóversenyt is megnyer, hívei örömére és püspöke bosszúságára. A táncoslábú atyát Adriano Celentano alakítja, aki a táncon kívül a csóktól és a régi barátaival elkövetett, az anyagcsere tárgykörében előadott „tréfáktól” sem riad vissza. Mi tagadás, mi inkább a püspökével értenénk egyet, aki helyteleníti az életöröm ilyesfajta papi habzsolását. Hogy mennyire reménytelenül konzervatívak vagyunk, azt a boldog vég is bizonyítja, deus, azaz bocsánat, pontifex ex machina beavatkozik a pápa, s megvédi örökifjú, táncoslábú tisztelendőjét. Celentano reverendában és reverenda nélkül egyaránt meglehetősen fárasztó jelenség, a diszkó fényeiben még feltűnőbb, mennyire elszállt felette az első sikerei óta eltelt bő két évtized.

A másik epizód, a Haverom, a pápa hőse éppúgy kedveli a gusztustalan vicceket, mint a dizsi-bajnok pap: ő azonban csak római kocsis, igaz, amellett a pápa keresztfia. Mint az epizódcím ígéri, barátságba keveredik a jelenlegi pápával is, sőt, római olaszra tanítja az idegen származású egyházfőt. Aki egyébként raccsolva beszéli a szinkronváltozatban a magyart, lévén – legalábbis a sztori szerint – francia. Igazán nem tudom, az igazi pápa iránti tapintatból-e, vagy azért, mert az ilyesfajta olasz filmek szellemi színvonalába bele sem férne másfajta, „egzotikusabb” idegen, mint az amerikai és a francia. A filmet egészében masszív ízléstelenség és vaskos butaság jellemzi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/02 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5618