KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/február
• Reményi József Tamás: Szemszám, pirburg, párkáp Idő van
• Koltai Ágnes: A harmincötödik év Beszélgetés Gothár Péterrel
• Greskovits Béla: A szétesettség enciklopédiája Portré helyett
• Csaplár Vilmos: „Amikor úgy érzik, hogy a feladat elvégezetlen”
• Bódy Gábor: Új videóműfajok
• Bódy Gábor: K+ videóprogram; Új videóműfajok – Működési vázlat
• Bódy Gábor: Tüzes angyal Forgatókönyv Valerij Brjuszov regénye alapján
• N. N.: Bio-filmográfia Bódy Gábor
• Bikácsy Gergely: Madagaszkár Hideglelés
• Tőkei Ferenc: A Zarándokének filmen Narajama balladája
• Radevszki Teodor: A legenda szelleme Higasijamai beszélgetés Imamura Sohejjel
• Báron György: A játék határai Vera Chytilová filmjeiről
• Pošová Kateřina: Humorral vagy gúnyosan Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Polidor, Cretinetti és Roberti-Leone Pordenone
• Zalán Vince: Protézis-erkölcs Mannheim
• Székely Gabriella: A hátrányos helyzetű svájciak Nyon

• Bikácsy Gergely: Az álomjátékos Jacques Rivette portréjához
• N. N.: Jacques Rivette filmjei
• Böszörményi Géza: A Kitton-rejtély
• N. N.: Buster Keaton jelentősebb filmjei
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Juliette sorsa
• Upor László: Frances
• Kapecz Zsuzsa: Kék villám
• Harmat György: Balekok
• Hegyi Gyula: Szexmisszió
• Hegyi Gyula: A selyemfiú
• Gáti Péter: A bosszúállás ideje
• Baló Júlia: Poszeidon katasztrófa
• Vida János: A-Q hiteles története
• Faragó Zsuzsa: Mátyás, az igazságos
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A-Q hiteles története

Vida János

 

Némely filmalkotások talán emlékezetesebb sikert arathatnának, ha lehetnének afféle „jegyzetelt, kommentált” kiadásaik, akár csak azoknak az irodalmi remekeknek, amelyeknek megértéséhez feltétlenül szükség van bizonyos háttérismeretekre. Cen Fan filmjében olyan történet kel életre, amelyet Kínában minden tanult ember olvasott. A nagymúltú kínai irodalom huszadik századi klasszikusának, Lu Hszünnek 1921-ben írt A-Q hiteles története című kisregénye olyannyira hivatkozási alappá vált, hogy még fogalom is született belőle: az „A-Q-izmus” – ez a szó még a szótárakba is bekerült – egyet jelent a megaláztatások tehetetlen elviselésével, közben az erkölcsi fölény, a szellemi felsőbbrendűség állandó bizonygatásával. A főhős, a csaknem névtelen A-Q, ennek a magatartásnak – egyúttal a felemelkedéshez erőt gyűjteni hosszú időn át képtelen kínai népnek is – a jelképe. A kisregény cselekményét nagyszerűen jeleníti meg a film. A rendező láthatóan figyelembe vette azt a temérdek grafikát, illusztrációt is, amelyek az évtizedek során hozzájárultak a kínai olvasó fantáziájában a könyv szereplőiről, helyszíneiről alkotott kép kikristályosodásához. A kerettörténetben maga az író is megjelenik (Li Ting-pao alakítja), csakhogy míg a kínai néző gyerekkora óta számtalanszor látta Lu Hszün arcképét, a magyar befogadó szíve nem dobban erősebben a megelevenedő bálvány láttán. Pedig Lu Hszünt méltán bálványozzák hívei (írásai is igen sok nyelven jelentek meg világszerte, így magyarul is), a film azonban kevéssé győz meg erről. Cen Fan érdeme elsősorban a század eleji kínai falusi élet aprólékos, színes, igen hatásos ábrázolása. A főhős alakjából hiányzik valami: a maszk és az öltözet a fent említett szempontok ismeretében tökéletesnek mondható, ám Jen Sun-kaj játéka nem ébreszt akkora rokonszenvet A-Q iránt, amekkora a könyv szokásos értelmezése szerint megilletné. Úgy érzem, a film főként azért nem tudott megfelelni a jogos várakozásoknak, mert a kiváló, életszerű illusztrációból hiányzik az a többlet, az a felszín alatti mélység, amely a mű hősét egykor a század eleji kínai nemzetsors jelképévé avatta.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/02 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5921