Cinématographe LumièreKivonat a cinématographe első szabadalmábólLumière Louis
Lumière Auguste
Tudjuk, hogy kronofotografikus felvételek a mozgás látszatát keltik a megfigyelő szemében, mert a mozgásban levő személyekről és tárgyakról rövid időközökben készült fényképek sorozata gyors egymásutánban jelenik meg.
Találmányunk egy új készülék, amely ezen képek felvételére és előadására szolgál.
E készülék mechanizmusának lényegi jellemzője, hogy egy szabályosan perforált szalagot bizonyos időközönként megvilágítunk, egymást követő – nyugalmi helyzetek által megszakított – mozgás közben. A nyugalmi helyzetek alatt történik a megvilágítás vagy a felvételek észlelése.
Valamennyi továbbhaladás eltérő sebességgel megy végbe – zéró a mozgás kezdetén és végén – maximális a közepén, hogy ne tegye tönkre a szalagot egy esetlegesen túl hirtelen indulással vagy megállással.
Ezen felvételeket a gyakorlatban az a készülék teremti meg, amelynek alkatrészei a fenti ábrán láthatók. A szalag két szélén egyenlő távolságra elhelyezkedő perforációkon hatolnak át az A,A greiferek, a szalagot ezen greiferek lefelé szálltukban vonják magukkal. A greiferek, miközben felfelé haladnak, eltávolodnak, hogy nyugalomban hagyják a szalagot. Ezt az eltávolodást egy, az F lemezre rögzített és egy üreges, hullámos vájatba, a B excenter kerületénél beilleszkedő, valamint a D jelzést viselő kis sarkantyú hozza létre.
Mindebből az következik, hogy:
1. lefelé mozgás közben az A greiferek viszik a szalagot, míg az emelkedő mozgás alatt nyugalomban marad;
2. hogy a greiferek az excenter holtpontjainál hato[szöveg] és hagyják el a szalag perforációit, akkor, amikor sebessége nem a nullával egyenlő, bármilyen is legyen egyébként a sebessége;
3. hogy ugyanezek a greiferek ütközés nélkül érintkezik szalaggal, így nem károsítják a perforációkat. A szalag különben teljesen szabadon fut egy rögzített tengelyre helyezett[szöveg] dobozból.
A G válaszfalba egy I, a képkockák méretével azonos nagyságú kaput illesztettünk, amelyet hol eltakar, hol felfed egy egyszerű, bevágott lemezből készült J szektor. Ennek körvonalait pontozott vonallal jelöltük. A lemez bevágása megfelel egy szög szektorának. E szöget elegendő módosítani ahhoz, hogy változtassuk az exponálási időt; elérheti a 170 fokot is, ami messze elégséges tiszta kép nyeréséhez, de nagyon kedvező feltételt alkot a képek vetítéséhez. (...) A fent leírt mechanizmus használható akár ugyanezen készüléknél, akár egyéb speciális készülékeknél:
1. Negatív vagy pozitív képek nyerésére, a felveendő jelenetek közvetlen exponálásával,
2. pozitív felvételek másolására,
3. mozgó fényképek közvetlen megtekintésére vagy vászonra vetítésére.
A pozitívokat vagy egy átlátszó fényérzékeny papírszalagra – méginkább – egy, a szélein az említett módon perforált fényérzékeny filmre készítjük.
A zárt C kamrában egy objektívet helyezünk el az I kapuval szemben. Az objektív elé kerülő jelenet egymást követő fázisai akkor rögzítődnek a szalagon, amikor az nyugalomban van és felfedi őt a szektor, míg a szalag lefelé történő mozgása akkor megy végbe, amikor az I kaput eltakarja a szektor.
Ily módon egymást gyorsan követő – másodpercenként húsz – nagyon tiszta megvilágítást lehet elérni. Ebben az esetben az exponálási idő elérheti a kb. 1/50 másodpercet teljesen mozdulatlan felületen.
A megvilágított szalag egy sötét kamrába fut le, majd azután kerül sor az előhívásra.
A pozitívok másolása szintén fényérzékeny, az előbbivel azonos módon perforált szalagra történik. A két, egymásra helyezett szalag az előzőekhez hasonlóan megy át a készüléken, a sebesség azonban lehet kisebb is, a fényérzékenységtől és a megvilágítástól függően. Végül ugyanez a mechanizmus vagy hasonló szolgál a pozitív képek megtekintésére vagy vetítésére.
Ezek a képek teljesen ugyanúgy követik egymást és ugyanarra a helyre kerülnek, mint az exponálás során nyert megvilágítások; egymástól elválasztva, teljes nyugalmi állapotban látjuk őket, pontosan ugyanolyan időkülönbséggel, mint ami két egymást követő kép között van – rendkívül kedvező feltételekkel tehát a képek tisztaságához és folyamatosságához.
Louis és Auguste Lumière 1895. február 12., Lyon
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1024 átlag: 5.36 |
 |
|
