KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/augusztus
• Szilágyi Ákos: A film elszakadása
• Schubert Gusztáv: Kis magyar vállalkozás Beszélgetés Erdős Pállal
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Tükörjátékok Cannes
• Zilahi Judit: „Nem a nevettetés nehéz” New York-i beszélgetés Woody Allennel
• Koltai Ágnes: A jövő ígérete Oberhausen

• Bikácsy Gergely: A halál legyőzése Cinématographe Lumière
• Lumière Louis: Kivonat a cinématographe első szabadalmából Cinématographe Lumière
• Lumière Auguste: Kivonat a cinématographe első szabadalmából Cinématographe Lumière
• Xantus János: Hiteles illúzió Cinématographe Lumière
• Esterházy Péter: Mi ez? mi van? mi legyen? mi lehet? A Horus archívum pályázata a Gödöllői Galériában
• Bán András: A forradalom reklámképei A 20-as évek szovjet filmplakátjai a Műcsarnokban
• Kézdi-Kovács Zsolt: Testvérünk, Jarmusch
• Zsombolyai János: Ezer nap fogyókúra
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Mit kezdjünk az ördöggel?
• Gáti Péter: A pópa lánya
• Koltai Ágnes: Átlagemberek
• Ardai Zoltán: Éljen D'Artagnan!
• Szkárosi Endre: Önbíráskodás
• Hegyi Gyula: Piszkos munka
• Tóth Péter Pál: Vadlovak
VIDEÓ
• Boros István: A kis-nagy üzlet
TELEVÍZÓ
• Báron György: A zseniális kamasz Kawalerowicz régi filmjei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Magándíj, talk-show, aréna Nyári jegyzetek
KÖNYV
• Bársony Éva: Római szalonbeszélgetések
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Kecskeméti Animációs Filmszemle
• Nemessányi Attila: Henri Pialat halálára

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Önbíráskodás

Szkárosi Endre

 

Jean-Claude Missiaen alighanem el akarta kerülni, hogy amolyan bűnügyi tucatfilmet készítsen, ezért éppen csak ábrázolt témáját – három, az utasokat megfélemlítő bűnöző előbb inzultál, majd hidegvérrel agyonver egy fiatal lányt a vonaton – a lélektani mélységek irányában vélte kibontani. Így aztán sikerült hamisítatlan, ráadásul gyenge bűnügyi tucatfilmet csinálnia: a fiatal lány és szerelmese boldog pillanatainak banális flash-backjei, felvillantásai képezik a meglehetősen gyermeteg „lelki vonulatot”, amely ekképp teljességgel érdektelen marad; ahhoz viszont épp elég ez a „szál”, hogy az esetleges bűnügyi-dramaturgiai izgalmakat semlegesítse. A rendőrség és a privátbosszúra elszánt fiatalember egyszerre ér a célegyenesbe, a bűnözők végül megkapják a magukét.

Megkapják a francia rendezőtől is, akinek egyszerű értékrendje a következőképpen olvasható le. Adva vannak szép, gazdag, boldog, rokonszenves emberek (a szerelmesek és a lány családja), akiknek életét jóvá-tehetetlenül megsebzik elvetemült, rosszarcú, agresszív bűnözők. Igaz, a garázda, gyilkos gonosztevők az életben is ritkán jóarcúak, megnyerőek és intelligensek; ez a banális szembeállítás azonban egy filmalkotás eszmei alapvezetésének nem túl termékeny. Annál figyelemreméltóbb, hogy a három rosszéletű egyike olasz, a másik keleties, talán arab hangzású névre hallgat, (a harmadiké, ki tudja, miért homályban marad) – a nézők részvétét és rokonszenvét kiérdemlő, bosszúálló fiatalember viszont klasszikus veretű francia nevet visel: Antoine Béranger. Megint csak nincs okunk kételkedni abban, hogy a francia alvilágban ne tevékenykedne számottevő olasz vagy arab származék – a filmben azonban ez a nem túl feltűnő, épp ezért hatásos szembeállítás ravasz kis értékhangsúllyal, már-már felszólító erővel bír.

Amint az a finoman exponált tény is, hogy e harmadosztályú bűnözők az első osztály utasaival garázdálkodnak. Amire a betyárlegendákig visszamenőleg igen kézenfekvő magyarázatok találhatók. Így már csak az marad kérdés, mi történik azokkal, akiket a másodosztályon rabolnak ki vagy aláznak meg. Erről itt semmi sem tudható meg, mert ez első osztályos film.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/08 46-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6052