KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/január
• Zsugán István: Megalakult a Magyar Filmintézet Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Nemeskürty István: A Magyar Filmintézet
• Bikácsy Gergely: Zárt tárgyalás Őszi almanach
• Lukácsy Sándor: A becsület foglya Szirmok, virágok, koszorúk
• Pörös Géza: Eszmék és lelkek csatája Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Koltai Tamás: Spanyol anziksz Yerma
• Fáber András: A Vadember moziba megy Filmerotika
• Szilágyi Ákos: Kis magyar filmszexológia Filmerotika
• Balassa Péter: A látás elrablása Töredékek
• Bikácsy Gergely: Truffaut titkai
• N. N.: François Truffaut filmjei
AZ ÉN FILMEM
• Kardos Ferenc: A szabadság illúziója Négyszáz csapás
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Még és már Mannheim
FORGATÓKÖNYV
• Sára Sándor: Fúga Részletek egy forgatókönyvből
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Lady Chatterly szeretője
• Szkárosi Endre: 1922
• Bérczes László: Magányos farkas
• Szemadám György: A király és a madár
• Hegyi Gyula: Az istenek a fejükre estek
• Harmat György: Farkasok ideje
• Sneé Péter: Találkozás az árnyakkal
• Boros József: A férfiakalnd elmarad
• Ardai Zoltán: Az egyiptomi utas
• Gáti Péter: Defekt
• Barna Imre: Ki kém, ki nem kém
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Felnőtt-mese Különös házasság
POSTA
• Horváth Edit: Radnóti- és Babits-emlékműsor
• Csoma Béla: A MOKÉP Műsorpolitikai osztályvezetőinek válasza
• Tóth Béla: A MOKÉP Műsorpolitikai osztályvezetőinek válasza
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az Év Játéka

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az egyiptomi utas

Ardai Zoltán

 

Granier-Deferre-nek, a francia mozi régóta rendező kismesterének újabb, immár a 80-as években kelt munkája a bő pénzen készült filmlektűr legjobb fajtáját képviseli. Irodalmi alapanyagául Simenon egy 1934-ben játszódó regénye szolgált. (Az eredeti filmcím, az „Észak csillaga”, a Franciaországon át Brüsszelbe tartó korabeli gyorsvonat nevével azonos). Az érzelmes történetet a film éppoly kevéssé érzelgős stílusban bontakoztatja ki, mint a könyv. Ez nagyban köszönhető a simenoni cselekményszövés sikeres filmi alkalmazásának: a minden képsort dinamizáló mikroesemények folyama, a mindig kétséges jelentőségű fordulatok és a szerényen funkcionális, mégis sejtelmes idő- és színtérváltások mintegy helyet sem hagynak ízléstelenségekre.

Hogy nem (vagy nem elsősorban) krimit látunk – a tizenhét palacksújtással megölt vonatbeli hulla fontos szerepe ellenére –, az az utolsó negyedórában válik biztossá; addig meg nem tudnánk válaszolni a „miről szól ez a film?” szimpla kérdését. De hogy „szól”, abban nem kételkedünk, s ez akkor már izgalmat jelent, eléggé hasonlót az élet izgalmához. Pedig Az egyiptomi utas végül is különösebb mélységek érzékeltetése nélkül vedlik sorsok filmjévé – egy becsületben megöregedett brüsszeli polgárasszony és egy gyilkossá lett jámbor balek barátságának rajzává. Igaz, ebben a műfajban szinte illetlen ez a színvonal, illetlen például, hogy a mellékszereplők is egyéniségek. A „jó filmektől” célratörően retardált (valójában átlátszó) sztorikat várunk, s azokat a listázható hatáselemeket, amelyeket nemigen élvezhetünk „tisztán” a hangulatilag eleven és motívumgazdag művekben. Granier-Deferre persze tudja mindezt, innen a rendezés könnyed méltósága.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/01 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6235