KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/január
KRÓNIKA
• N. N.: Alberto Cavalcanti, King Vidor, Elio Petri, Jacques Tati

• Zalán Vince: Színt vallani Új Balázs Béla-kötetek
• Balázs Béla: Filmkritikát! Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Nanuk, az eszkimó Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: A kritika kritikája Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Pénzért mindent Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Polikuska Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Levél Erdei belügyminiszter úrhoz a cenzúráról és egy szép magyar szóról Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Koltai Tamás: Szakszeűen kisiklatott vonatok Viadukt
• Koltai Ágnes: Varázslók és emberek Tündér Lala
• Boros István: Elsőfilmesek, 1983 Erdőss Pál, Sólyom András, Szurdi Miklós, Vészi János
• Nemes Nagy Ágnes: Vadnyugat keleten A testőr
• András László: Ötezer éves történet A postás mindig kétszer csenget
• Molnár Gál Péter: Játék a bizonytalansággal Madarak
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Múlt és jelen Mannheim
• Zsugán István: Emberek a fevevőgép előtt Nyon

• Bikácsy Gergely: Bálnák és szalamandrák Vázlat Alain Tannerről
• N. N.: Alain Tanner filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A gránátalma színe
• Kövesdi Rózsa: Várlak nálad vacsorára
• Simándi Júlia: A 34-es gyors
• Simándi Júlia: Az elnök elrablása
• Kapecz Zsuzsa: Nyugtalanság
• Farkas András: Kétes hírű menyasszony
• Schubert Gusztáv: Szökés a halál elől
• Schubert Gusztáv: Szerelmek, esőcseppek
• Varga András: Végállomás
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A művész élete képekben Liszt Ferenc
• Szilágyi János: A Kockázat kockázata
• Csepeli György: Kant a televíziót nézi A tévéműsorok tetszéséről
KÖNYV
• Simándi Júlia: A hallgatag Asta

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Balázs Béla filmkritikái – először magyarul

Nanuk, az eszkimó

Balázs Béla

 

Sajnos a törvény ma még nem bünteti a megtévesztő és jogtalan alcímeket. Az Urania cégnek ezt a középszerű tanfilmjét [Rendezte Robert J. Flaherty, 1922 – A szerk.] „lenyűgöző emberi sors”-ként reklámozták. A közönséget félrevezették, és ez nyilvánvaló csalás, ami például Németországban büntetendő cselekedet. Ha az évad ilyen alcímekkel indul, akkor résen kell lennünk. Ameddig a törvény nem oltalmaz bennünket, addig a sajtó nyilvánosságának segítségével védjük majd magunkat.

A feliratok csöpögnek a meghatódottságtól, hogy milyen hőstetteket vitt véghez a filmexpedíció. Állítólag még a felvevőgépük is befagyott. Ez lehet az oka annak, hogy olyan keveset látunk. Egy eszkimó férfi vadászik, halászik, evez és felépíti hókunyhóját. Ennyi az egész. Bár néhány felvétel egészen jól sikerült, ez a sarkvidéki táj olyan, mint bármelyik hóborította vidék. Mennyire másak, mennyire borzongatóan meg-rázóak voltak a felejthetetlen Shakleton-filmek képei! Ezekről a tragikusan monumentális, majdnem kozmikus távlatú felvételekről valóban a világ örökké tartó éjének jeges lehelete csapott meg bennünket. Ebben a szegény Nanuk-filmben meg csupán egyetlen motívumot találunk, amelyik hat az érzelmekre. A kutyák kint üvöltenek az éjszakai hóviharban, mialatt az eszkimó férfi kunyhójában nyugovóra tér. Hiába, a kutyák sorsa sokkal megrendítőbb!

Egy dolog érdekelhetett volna bennünket ebben a filmben, mégpedig az eszkimók arcjátéka. Mert e tekintetben küldetése van a filmnek. Mert még mindig rejtély számunkra, mi is az arc néma beszédének lényege, hogyan lehetséges az, hogy egy meg-ránduló arcizom a léleknek olyan rezdülését közölje, melynek megfogalmazásához szavaink nem eléggé kifinomultak, és hogyan lehetséges az, hogy azt az arcjátékot is megértjük, amelyet azelőtt sohasem láttunk. Sohasem hatolhatunk a titok mélyére, ha csupán a fiziognómia és a mimika terrénumán maradunk. A filológia az összehasonlító nyelvtudomány segítségével tárja föl’ a nyelv törvényeit. A film segítségével az összehasonlító fiziognómiai kutatásokat kellene megalapozni.

Sajnos az eszkimók nem játszanak ebben a filmben, nevetésük, úgy tetszik, nemigen különbözik a miénktől. De aki látta már amerikai filmekben, hogyan játszanak az igazi indiánok, az tudja, milyen csodálatosan más az arcjátékuk.

 

Der Tag, 1923. augusztus 31.

Zalán Péter fordítása

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/01 04-05. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6691