KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/január
KRÓNIKA
• N. N.: Alberto Cavalcanti, King Vidor, Elio Petri, Jacques Tati

• Zalán Vince: Színt vallani Új Balázs Béla-kötetek
• Balázs Béla: Filmkritikát! Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Nanuk, az eszkimó Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: A kritika kritikája Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Pénzért mindent Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Polikuska Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Levél Erdei belügyminiszter úrhoz a cenzúráról és egy szép magyar szóról Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Koltai Tamás: Szakszeűen kisiklatott vonatok Viadukt
• Koltai Ágnes: Varázslók és emberek Tündér Lala
• Boros István: Elsőfilmesek, 1983 Erdőss Pál, Sólyom András, Szurdi Miklós, Vészi János
• Nemes Nagy Ágnes: Vadnyugat keleten A testőr
• András László: Ötezer éves történet A postás mindig kétszer csenget
• Molnár Gál Péter: Játék a bizonytalansággal Madarak
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Múlt és jelen Mannheim
• Zsugán István: Emberek a fevevőgép előtt Nyon

• Bikácsy Gergely: Bálnák és szalamandrák Vázlat Alain Tannerről
• N. N.: Alain Tanner filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A gránátalma színe
• Kövesdi Rózsa: Várlak nálad vacsorára
• Simándi Júlia: A 34-es gyors
• Simándi Júlia: Az elnök elrablása
• Kapecz Zsuzsa: Nyugtalanság
• Farkas András: Kétes hírű menyasszony
• Schubert Gusztáv: Szökés a halál elől
• Schubert Gusztáv: Szerelmek, esőcseppek
• Varga András: Végállomás
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A művész élete képekben Liszt Ferenc
• Szilágyi János: A Kockázat kockázata
• Csepeli György: Kant a televíziót nézi A tévéműsorok tetszéséről
KÖNYV
• Simándi Júlia: A hallgatag Asta

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Balázs Béla filmkritikái – először magyarul

A kritika kritikája

Balázs Béla

 

A „Neue Freie Presse” filmszemle rovatában a Das Recht der ersten Nacht című filmről közölt bírálatban a következők olvashatók:”A filmnek lehetőleg tartózkodnia kell a műtermekben készülő felvételektől, és a lehetőségekhez képest a maga valóságában kell ábrázolnia a természetet. Hiszen ebben rejlik varázsos és egyedül csak reá jellemző hatásának a titka.”

A filmművészet modern fejlődése úgy tetszik teljesen megfeledkezett erről a dramaturgiai törvényről. (Vagy a filmművészet dramaturgja volt az?) Ugyanis a film modern technikája „lehetőleg tartózkodik” a szabadban készülő felvételektől, és mindent a műteremben épít fel, ha lehet a kertet és a nyílt utcát is. Ma már a természetről készülő felvételeket sem készítik reflektor nélkül. Bécsben is a következő napokban nyitja meg kapuit a Vita filmtársaság hatalmas és csodálatos mesterséges fénnyel dolgozó műterme.

A dolog ugyanis a következőképpen áll. Az expresszionizmus, azaz a természet stilizálása (ezt az említett filmszemle rovat hol az egekbe dicséri, például a Caligari kapcsán, hol pedig pocskondiázza), feltétele annak, hogy a film műalkotás legyen. A filmbéli természet nem semleges valóság, hanem egy jelenet miliője, háttere, és ez adja meg, emeli ki és festi alá egy jelenet hangulatát. Ahogyan a festészet is azáltal művészet, hogy a természetet nem másolja fotográfiai hűséggel, úgy a film operatőrének is az a paradox feladata van, hogy felvevőgépével a hangulat képeit fesse. Ez elérhető egyrészt a motívumok és a beállítások megválasztásával, másrészt a művészi megvilágítással és éppen azáltal, hogy a műteremben stilizált természetet építenek fel. A lényeg az, hogy az egész kép azonos szellemből fakadjon, hogy a miliő, a természet ugyanazt az átszellemített fiziognómiát mutassa, mint a színész arcjátéka.

 

Der Tag, 1923. szeptember 21.

Zalán Péter fordítása


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/01 05. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6692