KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

      
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/november
KRÓNIKA
• N. N.: Két filmhét
POSTA
• Veress József: Egy búcsú margójára

• Pogány Csaba: A Video-galaxis küszöbén A hazai képmagnózás kérdőjelei
• Kovács András Bálint: Az idő élményei Andrej Tarkovszkij filmjeiről
• N. N.: Andrej Tarkovszkijról a Filmvilágban
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Molnár Gál Péter: Utazás Danyelijával Portrévázlat
• N. N.: Georgij Danyelija filmjei
VITA
• Koltai Tamás: A stúdióvezetők asztala Vita a forgatókönyvről

• Zalán Vince: A mindennapok foglyai Panelkapcsolat
• Váncsa István: Bobby Walker Nyom nélkül
• Báron György: „Három jó dokumentumfilmet akartam csinálni” Beszélgetés ifj. Schiffer Pállal
• Simor András: Történetiség és kubaiság Jegyzetek a Filmmúzeum sorozatáról
• Csala Károly: A Szelíd motorosoktól az Amerikai tragédiáig Beszélgetés Kovács Lászlóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Meztelen igazság Pula
• Zsugán István: Emlékezés a félmúltra Taormina
LÁTTUK MÉG
• Greskovits Béla: Arany ősz
• Koltai Ágnes: Bronco Billy
• Lajta Gábor: A tirnovói cárnő
• Gáti Péter: Megbocsájtás
• Gáti Péter: A zsarolás
• Zsilka László: Elvis Presley
• Loránd Gábor: Ősszel a tengernél
• Kovács András Bálint: Szuperzsaru
• Peredi Ágnes: A fekete tyúk
• Greskovits Béla: A föld átka, a szerelem átka
TELEVÍZÓ
• Ortutay L. Gyula: Zene, tánc – kifulladás nélkül A kubai televízióról
• Ardai Zoltán: Öregek, koszosak „Társkeresés N 1463”
KÖNYV
• Székely András: A látvány szemlélése Filmtér, filmdíszlet
• Ardai Zoltán: A szükséges kritika

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Egy búcsú margójára

Veress József

 

A Filmvilág 9. számának nekrológ-írója meleg szavakkal búcsúztatta el Anatolij Szolonyicin szovjet filmszínészt, aki a közelmúltban ereje teljében távozott az élők sorából. Még nem volt ötvenesztendős sem. A méltatásban az áll, hogy „... a korán meghalt színésznek művészileg a legnagyobb szerencse adatott meg: csak jó filmben, csak nagyon jó filmben játszott.”

Ez a megállapítás mindenképpen korrekcióra szorul. Hiszen a Búcsú szerzője néhány sorral később megemlíti a Huszonhat nap Dosztojevszkij életéből című alkotást is, melyet – sajnos – nem sorolhatunk a jó filmek közé. És ez nem egyetlen példa. A jegyzetfüzet titkában – mint a Filmvilág recenzense ugyanazon szám 49. lapján megállapítja – Szolonyicint kellékként használták, ami megintcsak nem nevezhető szerencsének. A markáns szerep játszó rendkívül kapós volt az Andrej Rubljovot követően, ám tényekkel bizonyíthatjuk: középszerű, sőt gyenge filmekben is felkérték közreműködésre (ilyen a Szeretni az embert, a Testőr, vagy a még a Szovjetunióban sem bemutatott Szétdúlt fészek: a lista korántsem teljes).

Két tanulságot hadd fogalmazzunk meg a feltűnő pontatlanság apropóján. Az egyik: a lap tekintélyének és hitelének árt, ha – mint ezúttal is – a 2. és a 49. oldalán egymásnak homlokegyenest ellentmondó kritikai minősítéseket közöl. A másik: a legendákat ritkítani kell, nem pedig szaporítani. Lehet, magam is kategorikusan fogalmazok, de az a véleményem, hogy egyetlen olyan filmszínész sem volt még a világon, aki „csak nagyon jó filmben játszott” volna. Kivált, ha sokszor a kamera elé állt, mint Anatolij Szolonyicin.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/11 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6906