KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/október
KRÓNIKA
• N. N.: Országos Közművelődési Filmfórum Kecskeméten
POSTA
• Németh Zoltán: Hol vetítik a klasszikusokat? Olvasói levél
• A szerkesztőség : Hol vetítik a klasszikusokat? Válasz

• Pörös Géza: Teremtő ízlés Időszerű beszélgetések a filmklubmozgalomról
PRO ÉS KONTRA
• Báron György: Nehéz szerelem Egymásra nézve
• Spiró György: Kikacsintva Egymásra nézve

• Csala Károly: Egy műfaj jelzései Vörös föld
• Székely András: Jelenetek egy kényszerházasságból Suli-buli
• Bársony Éva: Forgatókönyv-vezénylés Beszélgetés Simó Sándorral
VITA
• Szabó B. István: Mit és hogyan? Vita a forgatókönyvről

• Zalán Vince: Aki többet követelt az élettől, mint vajaskenyeret Noteszlapok Rainer Werner Fassbinderről
• N. N.: Rainder Werner Fassbinder filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Az ember és a történelem Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Adj, amit adhatsz
• Jakubovits Anna: Szenvedünk a kamaszkortól
• Lajta Gábor: Montiel özvegye
• Deli Bálint Attila: Újra vissza
• Ardai Zoltán: Pucéran és szabadon
• Harmat György: Hová tűnt Agatha Christie?
• Hollós László: Helyre vagy befutóra
• Greskovits Béla: Az ítélet: halál
• Varga András: Kilenctől ötig
• Zsilka László: Bajtársak
TELEVÍZÓ
• Boros István: „BBC” Budapest Beszélgetés Benda Lászlóval, baló Györggyel és Chrudinák Alajosal
• Csepeli György: ... et circenses A televíziós szórakoztatásról
• Kőháti Zsolt: Bevallani a múltat Tanúkihallgatás
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Filmes könyvek közt Rómában

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Adj, amit adhatsz

Ardai Zoltán

 

Ebben a Zágráb hétköznapjaiba tekintő közepes filmben nagyon jók a helyszínek. Pontosabban az ágyjelenetek helyszínei jók. Az operaénekesnő mama egyetlen gyerekének ugyanis kínos lenne otthon fogadni szegénysorsú szeretőjét, így sokfelé megfordulnak, a lány viskójában, lerobbant diákszálláson, egy uzsorás-szabású matróna „ízlésesen” berendezett lakásában, és így tovább. Mindez nagyonis megfelel az egyetemista egykének, mert ő hasznos szociálpszichológiai megfigyeléseket tehet ezeken a helyeken. Végül bebizonyosodik: csupán a szakdolgozathoz kellett maga a szerető is (hisz van másik), s eljegyzést is csak azért tartott vele, hogy tanulmányozza a menyasszony és rokonsága sajátos viselkedését. Sikerül a dolgozat (a felolvasott részlet persze erről nem győz meg) – de hát nem embertelen fiú ez? Nem állnak-e magasan fölötte erkölcsiekben a bemutatott vadlány és társai? E kérdések súlytalanok a filmben, mint ahogyan a társadalmi rétegeződés egész problémaköre is az, mert ®iľićnek, a rendezőnek, nyilvánvalóan erősebb oldala a kültelkek világának zsáneres ábrázolása, mint mondjuk az operaénekesnők és az intellektuális viveurök megjelenítése; fő figurája inkább csak amolyan vizesnyolcas. Igazi feszültséget a filmben a helyiségek hordoznak, például egy hotelszoba, ahová a felajzódásra váró pár belép: akkurátus rendben, talán tisztán is tartott szoba, mégis valami alig tűrhető alpáriság árad belőle.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/10 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6949