KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Milka

Simándi Júlia

Nagyon lassú, nagyon lírai ez a finn film. Mégis gyorsan és prózaian elmesélhető: egy özvegyasszony és kamaszlánya, Milka egyidejűleg folytat viszonyt a béresükkel. A heves érzelmektől gyötört, ám felvilágosítatlan kislány terhes lesz. A béres megszökik, a gyermek megszületik. Az özvegyasszony után hasztalanul sóvárgó idősecske kántor pótapaként és pótnagyapaként gyámkodik a csonka család felett.

Szép északi tájak, hangulatos paraszti szobabelső, a természetközeli élet megannyi vonzó epizódja a szénakaszálástól a szaunázásig. Ezzel az életformával láthatóan együtt jár a gyakori és ártatlan meztelenség, ami ugyanakkor nem jelent szexuális jártasságot, sőt ellenkezőleg: a kislánynak sejtelme sincs szeretkezései és terhessége összefüggéséről. Milka gyakori imáiban kizárólag azt kéri a jóistentől, hogy neki legyen jó, de a mamája se szomorkodjon. Az ima, a vallásos érzület ebben a filmben nem vicc, hanem a mondandó hordozója: a kislány panteisztikus istenhite megengedi, a falu konvencionális vallásossága viszont tiltja a – mit is? Érzéki örömökről túlzás lenne beszélni, mert a mama kivételével mindenkinek csak nyűg ez a testiség. A görög tragédiák kórusára emlékeztető, más nemzetiségű filmekből jól ismert fekete ruhás, rosszalló tekintetű öregasszonyok szerint pedig nyilván bűn, amelyért bűnhődés jár. (Erre utal Milka lelkifurdalásos víziója.) Lehet, hogy a finn gondolkodásmód, esztétikum-fogalom hiányos ismerete teszi, de a film nyersen naturális jelenetei inkább taszítóvá, mint vonzóvá teszik a „test örömeit”. S minthogy filmről van szó, a látvány erősen meghatározza élményünket.

Lehetséges azonban, hogy a film alapjául szolgáló regényre mindez nem igaz. Írója, Timo K. Mukka, akinek regénye, a Bűnről dalol a Föld, a közelmúltban jelent meg magyarul, és lelkes hangok hallatszanak róla. Remélhetőleg e könyvből – és más finn filmekből – ezeknél a bűntudattal, panteizmussal és zavaros mélylélektannal körített szexuálpatológiai tüneteknél többet is megtudhatunk kevéssé ismert, szimpatikus rokonainkról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/05 44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7105