KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

         
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/augusztus
POSTA
• Pandur Kálmán: Különösen kedvelem... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Gnädig Ferencné: Bérletem van... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Pörzse Géza: Lapjuk legfőbb hiányossága... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Kövesi Péter Pál: Számomra érthetetlen... Olvasói levél – Szerkesztői válasz

• Füleki József: Már tudják, de még nem teszik Jegyzetek a „filmes” Miskolc után
• Kulcsár Mária: A gyerekek bennünket is figyelnek Beszélgetés Kézdi-Kovács Zsolttal
VITA
• Boros István: Lent és fent Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat vidéken
• Csepeli György: A filmkultúra ábécéje, s ami utána következik Vita a filmforgalmazásról
ESZMECSERE
• Palotai János: „Rendezni vége közös dolgainkat...”

• Dániel Ferenc: Félsiket szaxofonos, aki nem tör semmit Üvegtörők
• Kövesdi Rózsa: „Ilyen az ember. Egyedüli példány.” Solo Sunny
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Azok a hatvanas évek! Pesaro
• Zsugán István: Mitől hosszú, ami rövid? Annecy

• Ungár Júlia: Narancszabálók, briliánsevők és proletárok Brecht és a film
• Molnár Gál Péter: Egy fodrász-szalon rejtelmei Brecht és a film
• Todero Frigyes: A filmművészet száműzetésbe ment A chilei film 1973 szeptembere után
• N. N.: Chilei filmek 1973 szeptember és 1980 között
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Nevem: Senki
• Sólyom András: A Olsen-banda boldogul
• Ambrus Katalin: Szerelmeim
• Zsilka László: Édenkert a sikátorban
• Ardai Zoltán: Repülés az űrhajóssal
• Kövesdi Rózsa: A majmok bolygója
• Lajta Gábor: Muppet Show
• Veress József: A kis rendőr nagy napjai
• Képes Júlia: Zugügyvéd zavarban
• Harmat György: Kivégzés hajnalban
• Loránd Gábor: Benzinkutasok az Arany Patkónál
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Látnivalók, tanulnivalókkal Arany Prága
• Glatz Ferenc: Történetírás, képernyő, film Televízió és történelem
KÖNYV
• Koltai Ágnes: A western
• Szilágyi Gábor: Kultúra és film a weimari köztársaságban

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Muppet Show

Lajta Gábor

 

„Kár volt ennyi celluloidért” – mondja a Muppet-mozi filmbeli nézője, s igaza lehet, mert hiába a pazar technika, a tökéletes trükkök, ha mindez csak a történet laposságát, a poénok gyengeségét tudja – többé-kevésbé – ellensúlyozni.

A Muppet show bábfilm, de hús-vér alakok is szerepelnek benne. A főszereplő bábuk mellett azonban az emberek sokszor furcsán, groteszkül hatnak; – különös, milyen könnyen elfogadjuk ezt a „bábuszemszöget”. Az alkotók azonban nem használták ki a maguk teremtette érdekes lehetőséget, megrekedtek a puszta történetnél: a film hősei fényes pályafutásról álmodozva Hollywoodba igyekeznek. Kalandok árán eljutnak az „álomgyárba”, megkezdik a forgatást, ám egyszer csak összedőlnek a díszletek, kiégnek a lámpák és a bábuk a szabaddá vált égbolt felé fordulva énekelnek... A befejezést akár szimbolikusnak is tekinthetnénk, ha a film maga nem a legtisztább hollywoodi eszközökkel készült volna; a hagyományos plánozás, a játékfilmes dramaturgia, a szépelgő beállítások „felnőttesítették”, lényegétől fosztották meg a bábfilmet. Ez a negatívum a legjobb pillanatokban a hollywoodi stílus paródiájává fordul át, de az egész filmre nem jellemző az ironikus hang. Mindezt megtoldják a szerzők azzal a Bombasikerből ismert „olcsó” közönségszédítő fogással, hogy egymondatos szerepekre olyan sztárokat szerződtetnek, mint Orson Welles, Elliot Gould, Telly Savalas és James Coburn.

Így hát hiába a tervezők fáradsága, a bábuk rendkívül kifejező mozgása (és nem utolsósorban kitűnő szinkron-hangjaik), erre a filmre is érvényes, amit Fernand Léger, a festő mondott: „A mozi mohóságában félrenyel, fulladozik, akár a szegényember, aki hirtelen meggazdagodott” ...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/08 46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7373