KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

     
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasói levél

Apróbb hibák

Reinecke Hubert

 

Rendszeresen, és igen nagy érdeklődéssel szoktam olvasni a Filmvilág számait. Többek között azért, mert nagyon jól informál, mindig aktuális, eléggé megalapozott kritikával elemzi az új filmeket. és a filmtörténetet sem hanyagolja el.

De most egy kritikai megjegyzéssel fordulok önökhöz. Akkor süllyed egy újság (vagy akármilyen elemző írás) minőségi színvonala, ha a magas nívójú kritikákban olyan apróbb hibák vannak, mint a Filmvilág 80/6. számának három cikkében.

1. Almási Miklós Aki ezt olvassa, hüje című írásában elemzi az American Graffiti című filmet. Cikkében a következő olvasható: „A fiatal George Lucas első filmjében egyetlen ilyen felirat sem látható.. azt sugallván, hogy Lucasnak az Ameritan Graffiti az első filmje, noha a Csillagok háborúja nyomán kitört „láz” során mindenki megtudhatta, hogy az első film a THX 1138.

2. Kulcsár Máriának a Kicsi a kocsi, de erős című filmről írt kritikájában olvasható, hogy a Verseny a javából Fate professzorának alakítója Peter Falk volt. Szegény Jack Lemmon, aki olyan nagy sikerrel alakította ezt a szerepet, és szegény Peter Falk, aki Fate professzor (Jack Lemmon) Jobb keze volt a filmben!

3. Hegedűs Tibor A csendestárs című filmről írt kritikájában – jogosan – sztárnak nevezi Elliot Gouldot. Ezért találom hiányosnak az utána következő felsorolást Elliot Gould filmjeiről. A kritikus tanulságául Elliot Gould további két, Magyarországon is bemutatott filmjét szeretném felsorolni: Földi űrutazás, MASH.

Véleményem szerint az általam említett két filmben bontakozott ki a leginkább Elliot Gould tehetsége és egyénisége.

Három kis hiba, amelyek dezinformálják az olvasót, ha nem tudja az igazságot, és felbosszantják akkor, ha tudja.

A továbbiakban is hű olvasója maradok újságuknak, és bízom abban, hogy a későbbiekben több figyelmet fordítanak az ilyen „apró” hibák kiküszöbölésére.

 

Tisztelettel:

Reinecke Hubert (Budapest)


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/09 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7749