KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kicsi a kocsi, de erős

Kulcsár Mária

Könnyed vígjátékok gyakori sorsa: közönsége fölényes ajkbiggyesztéssel lép ki a mozi ajtaján, miközben szeme még nedves, gyomra még remeg a nevetéstől. A Kicsi a kocsi, de erős! azonban halvány mosolyt sem fakaszt, csak ingerültséget kelt.

Különös „déjà vu” hatás áldozata a film nézője: mintha egyetlen képsort látna százszor ismétlődni másfél óra alatt. Az ok: Robert Stevenson rendező verejtékes erőltetettséggel rakja sorba hosszadalmas jeleneteit, melyek egyetlen ötlet – az önálló életre kelt, magától száguldó autó – szellemtelen variációi. Színészeivel is mostohán bánik, főszereplőinek mindössze két arcot engedélyez: 1. cinkos mosoly, ha egymásra kacsintanak; 2. meresztett szemű csodálkozás, midőn újra és újra konstatálják a kis Volkswagen csodás képességeit. Az intrikus arcán pedig mintha gipszbe öntötték volna a gonosznak szánt fintort (összehasonlításul gondoljunk Peter Falkra a Verseny a javából Fate professzorára).

Vígjátékok, burleszkek, bohóctréfák rendezői úgy használják az őspoént, mint az orvos a térdkalapácsot, egészséges reflexű néző nevet rajta. Stevenson megszegi a szabályt. Előkészítetlen, rosszul felépített vicceit laposan, unalmasan filmezi le, így a tortadobálás viszolygást, a festékfröcskölés sajnálatot kelt: kár a szép, bár ódivatú, a hatvanas évek végét idéző ruhákért. A film ugyanis tizenkét évvel ezelőtt készült.

A „filmipar” kifejezés jelentése ismert. A Kicsi a kocsi, de erős! új szó használatát követeli: filmselejt. Miért kellett hát megvenni? Ingyen adták volna? Nem hiszem. De még akkor sem érte meg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 38. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7838