KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Olasz kismonográfia – magyar rendezőről

Bádonfai Gábor

Csodálkozással vegyes elragadtatással lapozgatom Bruno de Marchi, milánói egyetemi tanárnak Szabó Istvánról írt könyvecskéjét, amelyet a firenzei Nouva Italia kiadó jelentetett meg.

Csodálkozásom tárgya de Marchi és a kiadó bátorsága. Szabó István kitűnő rendező. Itthon, ahol filmjeit sikerrel játszották, számos, rövidebb-hosszabb írás, cikk, tanulmány jelent meg róla is, műveiről is. Tudomásom szerint Szabó István filmjeit azonban, akárcsak a legtöbb magyar rendezőét, majdnem kizárólag szűk, szakmai körökben ismerik Olaszországban. A nagy, kereskedelmi mozihálózatban sohasem kerültek vetítésre.

Persze a magyar filmekről, különösen a Balázs Béla Stúdió alapító filmeseiről sokat tudhat az olasz olvasó is. Magukat az alkotásokat azonban inkább csak a fesztiválok közönsége, s a különböző filmnapok válogatott nézői látták. Számos magyar filmet a televízió is közvetített. A második csatornán (korlátozott vételi lehetőség mellett). A labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseinek közvetítésével egy időben.

Ha a tájékozott olasz nézőt a magyar filmművészetről kérdezik, bizonyára jó néhány rendezőnk nevét felsorolja. Majd szégyenkezve hozzáteszi, hogy filmjeink közül alig-alig látott egyet is.

Dicséretes bátorság kellett tehát ahhoz, hogy erre a „megdolgozatlan” piacra könyvet jelentessenek meg magyar rendezőről.

Lapozgatom a csaknem másfélszáz oldalas könyvet, amelyet a Castoro sorozatban jelentettek meg, s rendkívül tekintélyt parancsoló névsor tűnik szemembe: Antonioni, Godard, Fellini, Rossellini, Hitchcock, Eizenstein, Pasolini, Jancsó, Bergman. Rocha, Polanski, Vertov. A 37. kötet szól Szabó Istvánról.

Az elragadtatás annak szól, hogy a könyv nemcsak megjelent, de jó is. De Marchi avatott értője a magyar filmnek, jó ismerője Szabó István alkotásainak. Rövid interjúban foglalkozik Szabó személyével, művészi elkötelezettségével, majd öt fejezeten keresztül elemzi a filmeket. Érti és értékeli is azokat.

Nem tudom, hogy illetékes hazai szerveink szerepet játszottak-e a könyv megjelentetésében. Buzdítással, dokumentációkkal. Ha igen, dicséretes és bátorításra érdemes kezdeményezés volt. Az első lépéseket nekünk is meg kell tenni, hogy ne csak a szakértők, de minél inkább a széles közönség is megismerje filmművészetünk legjobb alkotásait.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7856