KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

         
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/december
• Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
• N. N.: Radványi Géza filmográfiája
• Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
• Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
• Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
• Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap

• Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
• Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
• Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
• Pünkösti Árpád: Márványaink
• Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
• Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
• Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
• András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
• Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim

• László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A skarlát betű
• Bikácsy Gergely: Élő erők
• Báron György: Hollónegyed
• Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
• Urbán Mária: A kérdés
• Kulcsár Mária: Magánvélemény
• Gyárfás Péter: A vad hattyúk
• Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
• Sólyom András: A forró nyár árnyai
• Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
• Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
• Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
• Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
• Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
• Ökrös László: Októberi esték
• Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
• Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
• Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
• Császár István: A kritika ártalmasságáról
• Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A vad hattyúk

Gyárfás Péter

 

A vad hattyúk című japán rajzfilm létrehozói a legnevesebb meseíróktól kölcsönözték az alapötletet és némely motívumokat: Andersentől és a Grimm testvérektől. Jó párosítás, mégsem az ő szellemükben készült a film, hanem inkább egy modern krimi szemlélete hatotta át. Hohó! – kiálthatna fel bárki. – Hiszen a gyerekek és a mesék egyaránt tele vannak szadizmussal, erőszakkal! Csakhogy a határvonal szerintem nem itt húzódik. A mesét visszaadó film, vagy komplett krimi a mese apropójaként: ez itt a kérdés. A japánok – példa erre a szintén klasszikus, Perrault-meséből készült Csizmás Kandúr – a második változatot részesítik előnyben. Igaz, az ismert történet a hattyúvá változtatott királyfiról és a csalánfonalból kötött ingekkel és hallgatási fogadalmának betartásával őket kiváltó leánytestvérükről több megközelítési módot ad a rendezőnek. Szólhatna a film az áldozatvállalásról. De nem. Ehelyett – valljuk be: következetesen

– újabb és újabb szenvedések, cselvetések bemutatásával múlatja az időt, a végül természetesen megbűnhődő bűnösök, az elvarázsló asszony és a boszorkány anyja rémtetteivel. Néhol, amúgy jó krimi módjára idegborzoló zenével aláfestve. Elferdítésnek, egyoldalú leegyszerűsítésnek hat mindez? A gyerekek másként látják, mást figyelnek meg, mást emelnek ki? Elképzelhető, de akkor sem lehet nyugodtan elmenni a jelenségértékű tény mellett: fogyaszthatóbbá, érdekfeszítőbbé – és nem utolsósorban eladhatóvá – válik ezáltal a film, hogy bűnügyi kalandokon felcseperedő fiúk-lányok megnyerésére a krimik hatásvadász eszközeit veszi igénybe. A vad hattyúk rendezője, Nisizava ezt tette.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/12 42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8060