KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

      
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Új idők vagy vidéki Hollywood Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel

• Takács Ferenc: Véres játékok Joseph Losey
• N. N.: Joseph Losey (1909-1984)
• Baski Sándor: Pamflet mozgóképre Brit politikai utópiák
• Varró Attila: Feltételes mód Háborús játék
• Géczi Zoltán: Angol hidegvérfürdő Brit horrorfilmek újhulláma
• Földényi F. László: A gyanakvás tükrei NDK – visszanézve
• Turcsányi Sándor: Fal adja a másikat Szemrevaló – Új német filmek
• Németh György: Antik mozi Ókor a filmeken
• N. N.: Antik mozi
• Kovács Marcell: Csatazaj 300
• Molnár Gál Péter: Egy kövér ember meséi Huszár Pufi élete és halála
• Huszár Károly: Pufi Amerikában
FESZTIVÁL
• Bársony Éva: Angyalok és kísértetek Berlinale
• N. N.: Berlinale 2007
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Új kvíz, régi örömök Magyar plazma
KÖNYV
• Stőhr Lóránt: Össznemzeti kánon 303 magyar film…
KRITIKA
• Lengyel Nagy Anna: Privát királynő Miss Universe, 1929
• Reményi József Tamás: A fősodor Minden másképp van
• Vajda Judit: Bírák és vamzerek Nincs kegyelem
• Schubert Gusztáv: Magyar zagyva Az öszödik pecsét
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: Az álom tudománya
• Vincze Teréz: A 13-as
• Ardai Zoltán: Bajnokok
• Vízer Balázs: 56 csepp vér
• Herpai Gergely: Az utolsó jelentés
• Vajda Judit: Felforgatókönyv
• Mátyás Péter: Vadidegen
• Vízer Balázs: Orvlövész
DVD
• Kovács Marcell: Lucio Fulci horrorfilmjei
• Csillag Márton: Marie-Antoinette
• Tosoki Gyula: Bobby Long
• Pápai Zsolt: Különleges történetek

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Huszár Pufi élete és halála

Egy kövér ember meséi

Molnár Gál Péter

Kövér színésznek lenni ugyanolyan veszélyes, mint szépséges naivának. Huszár Károlyt, a tízes-húszas évek nagy komikusát is önmaga testébe zárta be a szereposztói végzet.

 

Súlyos kérdés a színészi kövérség, mégsem súlyok kérdése. Ellenkezőleg: a belső könnyedségen múlik. Kövér színésznek lenni szerepkör. Helye a bonviván meg a buffó közötti skála közepén. Szerelmes szerepszakmány, a peches szerelmesek szólama az övé. Karcsúbb fiúk viszik el szíve választottját, neki marad a keserű tapasztalat. A sikeres kövér színészt kedélyes életbölcseletéért kedvelik. Lehetnek nála kövérebbek, de azok csak túlsúlyos vagy elhízott színészek. Valójában álkövérek. Hiányzik belőlük az igazi kövérek fensőbb nyugalmának derűje. A kövér színésznek felhajtóerő a terebélyessége, bár ugyanolyan veszélyes kövér színésznek lenni, mint szépséges naivának, jóvágású szerelmes színésznek. Külseje szabja meg szerepeit. Könnyen elgépiesedhet színészete.

Huszár Károlyt is önmaga testébe zárta be a szereposztói végzet. Cserébe másodosztályú nemzetközi pálya-előmenetelt kapott. Színészettörténetünk kivételezettje. Pályája egyenletesen emelkedett. Sikeres jellemszínész idehaza. Sikeres Németországban. Sikeres Hollywoodban. Átéli a némáról hangosfilmre váltást. A német nyelvterület mozijainak jellemkomikusa. És még az a csoda is bekövetkezik, hogy külföld után hazajöhet, nosztrifikálják tehetségét.

Emelkedésének állomásai: a városligeti kezdés után a Népszínháznál játszik énekes szerepeket 1906. december elsejéig. Ekkor lejár a szerződése. A Folies Caprice mulató – ma Vidám Színpad – kölcsöndeszkáin játszik a Thália Társaság vasárnapi matinékat. Az esztétikai lázongó színházcsapat hatodik bemutatója Courteline Boubouroche komédiája.

1908-ban megnyílik a Modern Színpad – Nagy Endre kabaréja. Az Andrássy úti színház megnyitóját ripők asszonáncokkal, nemzetiszín szalaggal átkötött domború mellel Huszár tartotta meg Pósa Lajos költő másaként. Végszavaiként:

„Szebb díszetek nem lehet,

Mint a hazaszeretet.”

A Kültelki kabaré című műsorszámban ingébe dugott piros selyem zsebkendővel ásatag vicceket mondott, a rossz poén után öklét rázva jelezte a közönségnek, hogy nevetni kell. Itt lesz Huszár Károlyból Huszár Pufi. Közönségkedvenc. Ünnepelt komikus. Itt nevetteti össze életre szóló szerencséjét. És itt veszti el különböző jellemekbe bebúvás arcváltogató sokszínűségét, válik önmaga személyiségének sokszorosítójává.

A Magyar Színház tagja. Az Izabella (ma: Hevesi Sándor) téren játszik. Közel esik a Modern Színpad (1913-tól Medgyaszay Vilma kabaréja, a mai Bábszínház helyén). Esténként ¼ tízkor kezdődnek előadásai: a színész átér drámából a kabaréba. Szertelen kedvvel parodizál ott. Testére szabják a szerepeket. Minden heti-kétheti műsorváltáskor új Pufi-jelenet a műsor ékköve.

1912. október 1., Molnár Ferenc: Pufi cipőt próbál; december 12., Gábor Andor: Pufit mozgósítják; 1913. január 3., (u. ő.) Pufit nem lehet felhúzni; február 4., Molnár: Pufi a borbélynál; április 1-től kezdődően állandóan Gábor Andor: Tetszik az új blúzom, Pufikám?; 1913. augusztus 29., Pufi és a dinnye; szeptember 29., Pufi a gőzben; november 2., Pufi és a pénz; 1914. január 31., Pufi és a világnézet; március 4., Pufi; szeptember 14., Pufi és a zsír; október 3., Pufi és a moratórium; október 25., Pufi és a karmantyú; december 10., Pufi, a ravasz; 1915. december 3., Pufi meg a sótartó.

Pufi a kabaréból a kamera elé kerül. 1914: Pufi cipőt próbál, Pufi, az aszfaltbetyár, Pufi, a huszár.

1921 szeptemberében leszerződik Róbert Jenő berlini Rakete, irodalmi kabaréjához, de a tengerentúlra készülődik. Néhány évig azonban Berlinben marad. 1920-1923: német filmszínész. Harminckét német némafilmben játszik. Első német hangosfilmjének (Robert Land: Ich küsse Ihre Hand, Madame, 1929) Marlene Dietrich a női főszereplője. Josef von Sternberg Heinrich Mann-megfilmesítésében ő a Kék angyal-lokál tulajdonosa Karl (Charles) Huszar-Puffy néven (1930).

1924-ben megnyílik New Yorkban a Fészek klub a Peoples House-ban. A nyitó kabaréesten Huszár Pufi sikerrel terjesztette a pesti kabaré jó hírét.

Öt évig élt New Yorkban és Hollywoodban. Dolgozott valamennyi társaság műtermében. 1923-tól hosszú lejáratú szerződéssel a Universal komikusa Charles Puffyként. Puffyt Carl Leammle Universal-igazgató Fatty másodszereposztására szerződtette. Fatty (Roscoe Arbuckle, 1887–1923) kövér komikus kedvenc. Mack Sennett slapstickjeiben kezd. Erkölcsbotrányba keveredik: fürdőszobájában egy házibuli alkalmával kábítószer-túladagolástól meghal egy kis nő. A bíróság bűnösnek mondja ki Fattyt. Az amerikai közönség bojkottálja filmjeit. Gegman, forgatókönyvíró és William Goodrich álnéven rendező. Huszár első amerikai filmjeit (Paul Bern fedőnéven) ő rendezi. Ötvenhat amerikai filmben néma-komikus.

A hangosfilmre átállás visszasodorja Európába. Hitler hatalomra jutásáig német stúdiókban dolgozott.

1932-ben, a Belvárosi Színházban Bárdos Arthur cári meséskönyvnek rajzos díszletek közt, bábszínházi komédiaként színre állítja Frank Maar (Meller Rózsi) Írja, hadnagy című komédiáját. Huszár Pufi Vladimir Alekovics cári fogházigazgatót játssza „valahol Szibéria felé” szatirikus hévvel. Folyamatosan étellel tömi magát. Kedélyesen mucuskámozza parancskiadás közben börtönőrét. Nem sejti, hamarosan megismerkedik kevésbé nyájas sztalini utódaival.

1938-ig a Hunniában állhatott felvevőgép elé. Részint Pesten gyártott kétnyelvű osztrák produkciókban játszott. Alekszisz Granovszkij (Granowski) – egy évvel halála előtt – Magyarországon forgatja a Bulba Tárászt a roppant szenvedélyű Harry Baurral és Danielle Darrieux-vel a főszerepekben (1936). Orosz arisztokrata nagyúrnak vélik az újságírók, holott a Vahtangov alapította moszkvai zsidószínház, a Habima rendezője. Sárospatak környékén kezdik a filmet, a műtermi jeleneteket Párizsban veszik föl. Elmegy Franciaországba és visszajön. Verőcén Hochstein Károly kabarékomikus tősgyökeres nagybirtokost alakít. Vonattal megérkezik a Duna-parti állomásra. Onnan hintaján fölhajtat kastélyába. Cilinderével nyájasan viszonozza a tiszteletteljes köszöntéseket. Úgy él, mintha elidegeníthetetlen családi hitbizomány volna birtoka, amit évtizedek alatt keservesen összenevettetett. Volt könyvtárszobája, ebédlő, télikert, hall, női hálószoba, férfiháló, vendégszoba, még egy télikert, modern fürdőszoba „douche-kamrával”, hat manzárd-szoba, tizenötméteres terasz a Dunára, márványmozaikos padló, drága csempe, vadászszoba a szuterénben, csőbútorok, ezer új gyümölcsfa a kertben, magtárak, istállók, cselédház. A második zsidótörvény életbeléptekor eladja nógrádverőcei kastélyát, amit Huszár-laktanyának becézett. Pénzzé teszi mindenét. Német források szerint rövid ideig könyvvigéckedett. Nem a megélhetésért szerzett előfizetőket. Vagyonos ember. Ha könyvügynökként ügyködött is, csak saját könyvével házalhatott. Egy kövér ember meséi címen összegyűjtötte 1935-ben rádiócsevegéseit és tárcáit. Kernstok Károly, Major Henrik, Vértes Marcell, Pogány illusztrálta a szerzői kiadású kötetet.

1940-ben, a Pesti Színházban még eljátssza Somerset Maugham 1908-ban írott színdarabját, Fenség, fizetek! A vígjátékban egy pincért hisznek főhercegnek, holott tényleg főherceg. Ezzel az ódon vidámsággal búcsúzik Pesttől.

A Hollywoodba szerencsés időben kiért Szőke Szakáll mondta a háború után, hogyan magyarázzam meg, hogy valamennyi rokonom vörhenyben halt meg? Nincs Huszárról recenzió. Nincs nekrológ. Halálhírét nem írták a lapok. Nem számolnak be emlékiratok a nemzetközi mozikomikus utolsó éveiről.

Ábel Péter Új Filmlexikonja szerint: 1940-ben végleg ki akart vándorolni az USA-ba. Mások úgy tudják: útközben, Tokióban halt meg. A Magyar Életrajzi Lexikon átveszi az adatot: „1940-ben ismét az USA-ba indult. Egyes források szerint útközben, Tokióban hunyt el”.

Hans J. Wollstein (Movie Guide) is úgy tudja, Japánban végezte. Karl Huszár / Puffy / Charles Puffy halálának idejét az IMDB 1942-re teszi.

Menekül Amerika felé. Vagyonát nem utalja bankon keresztül. Bizonytalan a pénzforgalom a háborús időkben. Mindenüket maguknál tartják feleségével. Bevarrják kabátbélésbe vagy duplafedelű bőröndben rejtegetik, feltételezés. Oroszországon át Japánba tartanak. Onnan hajóznának az Egyesült Államokba. Az ötlet nem abszurd. Bertolt Brecht feleségével együtt Moszkvából indul 1941 nyarán a Transzszibériai expresszel Vlagyivosztokba. Onnan hajón át Kaliforniába. Ugyanez Huszáréknak nem sikerül. Hans-Peter Reichmann az 1995. november 11. és 1996. január 21. között nyitva tartott Marlene Dietrich-kiállítás aggályosan pontos katalógusában írott tanulmányában a mellékszereplők és munkatársak életútját is előszálazta (Der Blaue Engel – 34 Lebenswege). Huszár Károlyról azt írja, 1941-ben Szovjet-Oroszországon keresztül Japán felé tartva Vlagyivosztokban letartóztatták feleségével együtt.

Vlagyivosztokban leszedik őket a vonatról. A kazahsztáni Karagandában lévő Szpaszkij (magyarul: Menedék) lágerbe zárják. Karaganda városát 1934-ben alapították. Hatalmas kőszéntartalékok voltak a föld alatt. A háború idején a Honvédelmi Állami Bizottság (elnöke: I. V. Sztalin) rendeletére a bányák jobb kihasználására munkatáborokat szerveztek, hozzá vasútpályát, a transzszibériai vonat egyik szárnyvonalát.

A barakkban szempillantás alatt megfoszthatták Huszárt a magántulajdon iránt érzéketlenek aranyaitól, bankjegyeitől, elegáns ruhatárától. Egyetlen városi bundát sem hagyhattak meg neki a mínusz 40 fokos hideg elleni védekezésül.

Találgathatunk. A 130 kilós komikus vajon részt vett az erdőirtásban, hordott követ a hátán? Vagy szerencséjére akadt tiszt, aki világismertségére tekintettel besorolta a lágerszínházba? Kurt Geron – a Kék Angyal varietéigazgatója Huszár mellett - Hollandiába menekült. Megszállása után Theresienstadtban lágerkabarét működtetett, kivégzése előtt leforgathatta A Führer egy várost ajándékozott a zsidóknak című náci propagandafilmet a boldog és elégedett rabok kirakatvárosáról.

Minden önmagára adó lágerparancsnok csinált színházat. Szolzsenyicin szerint ez presztizskérdés volt az állambiztonságiak számára. Magadánban a „szabadok” is látogathatták a városháza nagytermében megtartott előadásokat. A rabok között voltak hírességek: színházi- és filmszínészek, énekesek, balet-táncosok a Nagy Színházból, muzsikusok, szövegírók. Marlen Korallov, orosz-zsidó irodalmár (1949-ben letartóztatták, 25 évet kapott, csak 1955-ben rehabilitálták, leültetése előtt Lessinggel foglalkozott) könyvet írt a lágerszínházakról. Karagandában pedig – Zabolockij szerint – német nyelvű rabszínház is létezett. Szükség lévén az oroszul nem tudó rabok nevelő-szórakoztatására. Szolzsenyicin GULAG-könyvében, valamint Vaszilij Akszjonov Moszkvai történet című regényében is akad színházi adat. Itt Trenyov: Ljubov Jarovája című forradalmi pannóját próbálják. Szolzsenyicin – egyazon lágerben volt Huszár Pufival – név szerint nem említi Gulág-könyvében. Lágerszínházi beszámolói arra mutatnak, hogy agitkákkal tömték a rabok fejét, lelkesítő indulók harsantak a színpadról, és lelkendező költemények hálálkodtak a népek vezérének. Újságdramatizálás. Oratórium a központi bizottság 1930. szeptemberi plénumára. Zenés paródia a Btk. cikkelyeiből. Minden eshetőség megvan, hogy a terjedelmes magyar színész nem kizárólag fakitermeléssel foglalkozott szovjet rabként, hanem német nyelven hasznosíthatta a lágerkabaréban komikus képességeit, akár haláláig is.

Gyakorolhatta-e Huszár mesterségét, működtethette-e színpadi vonzerejét, hallgathatta még közönségének tapsait, mielőtt 1943 júniusában meghalt? Huszár Pufit nem verték agyon. Nem szakadt bele az erdőirtás kényszermunkájába. Nem fázott fel egy szál gatyára vetkőztetetten a mínusz negyven fokban. Nem tépették szét testét kutyákkal. Nem pusztult éhen. Nem gyilkolták meg a rablókká vált rabok, hogy kifosszák utolsó megőrzött személyi tulajdonától (talán egy zsebkendőtől). Huszár Károllyal a karagandai lágerben diftéria végzett 1943 júniusában.

 

*

 

Meller Rózsi Írja, hadnagy című szatirikus játékának 5. képe börtönben játszódott, „valamelyik állomáson Szibéria felé”. Huszár játszotta a tele szájjal beszélő Vladimir Alekovics börtönigazgatót, aki nyaggatja titkárát: „Rettenetesen sovány maga, Szergej Iljovics! Miért nem eszik? Különös, ezt nem értem. Nincs magának étvágya?”

Felel a titkár: „Még nincs.”

Huszár méltatlankodott: „Mi az, hogy még nincs? Hát mikorra jön meg az étvágya? Mire a föld alá kerül és csontváz lesz magából? Akkor már nyugodtan lehet sovány. Akkora én is sovány leszek.”

1884. november 3.-án született Budapesten Hochstadt Károlyként. Huszár Pufi végül lefogyott Karagandában.

Magyar komikus végleges beérkezése 59 éves korában.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/05 40-42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8977