KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
DAVID LYNCH
• Forgách András: Nő a bajban Inland Empire
• Simonyi Balázs: Utazás David Lynch koponyája körül Lynch, a festő
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Pásztorórák a filmművészettel Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Csillag Márton: 4 hónap, 3 hét és 2 nap Beszélgetés Cristian Mungiuval
• Mesterházi Lili: 4 hónap, 3 hét és 2 nap Beszélgetés Cristian Mungiuval
KÍNA
• Géczi Zoltán: Fejjel a Nagy Falnak A hatodik generáció filmesei
• Wostry Ferenc: A hús dühe Chang Cheh filmjei
ANIMÁCIÓ
• Kolozsi László: Rajzolok ide egy rendőrt Beszélgetés a magyar animációról
• Muhi Klára: A kecskeméti bárka KAFF
• Pápai Zsolt: Elfeledett pionírok És mégis mozog…
• Varga Zoltán: A tárgyak lelke Norman McLaren
FILMEMLÉKEZET
• Molnár Gál Péter: Anti-sztár Katharine Hepburn
KÖNYV
• Vincze Teréz: Mesterkurzus A film története
• Harmat György: A bennfentes Száz híres film
TELEVÍZÓ
• Soós Tamás: TV Taxi Magyar plazma
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Vörösből szőke Szemben a maffiával avagy olajozott viszonyok
• Báron György: Egy rosszabb nap A barátkozás lehetőségei
• Vajda Judit: A rövidtávfutók magányossága 4x100
LÁTTUK MÉG
• Vaskó Péter: Harry Potter és a Főnix rendje
• Vajda Judit: Salvador
• Vincze Teréz: Kék papagáj
• Csillag Márton: Evan, a minden6ó
• Pápai Zsolt: Törés
• Mátyás Péter: Utál a csaj
• Tüske Zsuzsanna: Ocean’s Thirteen – A játszma folytatódik
• Kovács Gellért: Disturbia
• Varró Attila: Az elhagyott szoba
DVD
• Pápai Zsolt: Peeping Tom
• Pápai Zsolt: Tűzveszély
• Kovács Marcell: Bűnözési hullám
• Pápai Zsolt: Café Moszkva

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Utál a csaj

Mátyás Péter

She Hate Me – amerikai, 2004. Rendezte: Spike Lee. Írta: Michael Genet. Kép: Matthew Libatique. Zene: Terence Blanchard. Szereplők: Anthony Mackie (Jack), Kerry Washington (Fatima), Ellen Barkin (Margo), Monica Bellucci (Simona), Jim Brown (Geronimo). Gyártó: 40 Acres and A Mule Production. Forgalmazó: FF Film & Music. Feliratos. 138 perc.

 

Jack Armstrong a Harvardon diplomázott juppik, a feltörekvő feketék illusztris képviselője. A Progeia gyógyszergyár vezető biokémikusa, ahol egy új AIDS elleni vakcina előállításával foglalkoznak. A gyógyszer gyorsabb forgalomba hozatala érdekében a cég vezetése manipulálja a kutatási eredményeket, ezért Jack panaszt tesz a felügyeleti szerveknél. Rövidesen az utcán találja magát letiltott bankszámlájával, korrupt főnöke összeköttetései miatt pedig már sehol sem számíthat munkára. Kilátástalan helyzetéből ex-barátnője, a biszexuális Fatima ötlete kínál kiutat. A spermabanktól idegenkedő, ámde gyermekre vágyó magányos hölgyeknek fejenként tízezer dollárért Jack áruba bocsátja férfiasságát.

Spike Lee két filmet gyúrt egybe. Az első egy hosszadalmas vígjáték, némi erotikus töltéssel, elkerülve a női meztelenség látványát. Hősünk kényszerpályán mozogva egyik női ölelésből a másikba zuhan, miközben egyre fogyatkozó meggyőződéssel hangoztatja etikai kétségeit. A történet legmulatságosabb epizódja, amikor egy maffiavezér lánya teherbe esik tőle. A mindenható apát John Turturro játssza, akinek kedvenc időtöltése, hogy a megszólalásig képes azonosulni a Marlon Brando megformálta Keresztapa figurájával. A paródia telitalálat, elképzelhetjük, az olaszos komédiázás sokat javíthatott volna a sztorin. A rendezőt viszont egy második film izgatta, amelyben védőbeszédet tart a korrupció, az intolerancia, a politikai manipulációk ellen. A sablonoktól nyüzsgő vádaskodások bántóan primitívek, a Watergate-ügy és George W. Bush elnök kormányzása és módszerei között felállított párhuzam pedig hazug. Lee visszatérő témái a politikai elit beszennyeződéséről, a republikánusok gyűlöletéről irritálóak. Ezek hatására a vígjáték belefullad a közöny és az ostoba politikai propagandafilmek állóvízébe.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/08 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9086