KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/november
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: John Alton 1901-1996
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Marivaux és Sarajevaux Velence
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Fém és hús David Cronenberg filmjei

• Nádori Péter: Fehér-házi-mozi Amerikai elnökfilm
• Fáber András: A boldogság profán prófétája Casanova a filmsztár
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Csejdy András: És mégis mozog a kép Sundance filmhét

• Fáber András: A magyar Casanova
MULTIMÉDIA
• Horváth Antal Balázs: Paradicsom eszképistáknak Interaktív mozi
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Idiótaképzés Égi manna
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Szalon-beszélgetések Internet
MAGYAR MŰHELY
• Kristóf B. Attila: Mohács óta számoljuk a kudarcokat Beszélgetés Simó Sándorral
• Bihari Ágnes: A derengő lenyomat Beszélgetés Sopsits Árpáddal
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Póttörténelem A vád
• Nevelős Zoltán: Indokína aljas utcái A riksás fiú
• Csejdy András: Vegyes zöldség Négy szoba
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Véres aratás
• Barna György: Ha ölni kell
• Vidovszky György: Láncreakció
• Vidovszky György: Phenomenon
• Harmat György: Bölcsek kövére
• Barotányi Zoltán: A kalandor
KÖNYV
• Nagy Eszter: Föld Ottó: Fénytörések
• Politzer Péter: Dr. Kricsfalvi Anita: A filmrendező és a producer

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

1901-1996

John Alton

Schubert Gusztáv

Kilencvenöt éves korában meghalt egy nagy magyar operatőr, Altman János – kezdhetném így is, de sajnos nem kezdhetem: a soproni születésű John Alton életében egyetlen magyar filmet sem forgatott. Tehetsége másutt kamatozott. 1932-ben ő fotografálta az első argentin hangosfilmet (Los Tres Berretines), kis költségvetésű bűnügyi filmeken csiszolódott mesteroperatőrré, brilliánsra fényképezett hollywoodi sikereken át lett a szakma vitathatatlan tekintélye. Mindent tudott: „fénnyel festeni”, Rembrandt, Caravaggio tanulmányozása után hasonló címmel írt szakkönyvet az operatőrmesterségről, Oscar-díját is az Egy amerikai Párizsban balettjeleneteiért kapta, melyekben Párizs egy-egy utcáját „festette” meg, Dufy, Renoir, Rousseau, Utrillo, Toulouse-Lautrec és Van Gogh modorában, tudott árnyékkal és sötétséggel bánni, az amerikai film noir az ő kamerája által lett igazán „noir”, megszállottan kutatta, meddig képes gépével a sötétség mélyébe aláereszkedni, az antracitos feketeségbe belemetsző fénysugár vagy egy koromsötétből előcsillanó pisztolycső segítségével drámai hatást elérni. Pályája csúcsán, ötvenkilenc évesen visszavonult a filmezéstől: „Akik akkor azt hitték, megőrültem – mesélte ’93-ban –, azóta már odafenn forgatnak, az égi stúdióban, tudja, az a legnagyobb stúdió, telistele géniuszokkal. De én már dolgoztam eleget, egy kicsit még idelenn maradnék.” Akkor most megint forgat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/11 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=91