KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/október
KRÓNIKA
• (X) : Shoot in Hungary
MAGYAR FILM
• Jancsó Miklós: Örök vadászmezők A Magyar Filmesek Világtalálkozójára
• Muhi Klára: Nagytotál Operatőrök
• Molnár Gál Péter: Miként válik valakiből vámpír? Lugosi Béla
• Kőniger Miklós: Egy elfeledett sztár Putti Lya
• Balogh Gyöngyi: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
• Király Jenő: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
TITANIC
• Csejdy András: New Age láger Biztonságban
• Nevelős Zoltán: Rémmese a búzamezőkről Philip Ridley két filmje
• Nevelős Zoltán: Repülő hattyúk, krokodilok Telefoninterjú Philip Ridley-vel
• Horányi Attila: Minnesängerek Szeptemberi dalok; Nico ikon
• Forgách András: Aranyhal a pokolban Benjamenta Intézet
• Kömlődi Ferenc: Fekete-fehér, igen-nem Varrat
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Na’Conxipan Részletek egy forgatókönyvből
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Image Égi manna
• Almási Miklós: A fantázia kisajátítása Megatévé
KÉPREGÉNY
• Láng István: A teremtő fürdőköpenye
• Bayer Antal: Képregény és Internet
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vak vezet világtalant Bolse vita
• Reményi József Tamás: Házilagos P. Howard A három testőr Afrikában
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Ments meg uram!
• Csejdy András: Majd’ megdöglik érte
• Schubert Gusztáv: Isten hozott a babaházban!
• Barna György: Az ördög háromszöge
• Harmat György: A hűtlenség ára
• Barotányi Zoltán: A Függetlenség Napja
• Hungler Tímea: Hárman párban
• Mátyás Péter: Twister
KÖNYV
• Báron György: Bíró Yvette: A rendetlenség rendje; Egy akt felöltöztetése
• Nagy Eszter: Erdély Miklós: A filmről
• Kelecsényi László: Truffaut – Hitchcock
• Kelecsényi László: Gervai András: Mozi az alagútban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Shoot in Hungary

(X)

A magyar filmgyártás, videó- és televíziós gyártás első kézikönyvének ötlete a Művelődési Minisztérium filmfőosztályán született 1995-ben. Noha ez a konstrukció később felborult, s a kiadvány az Atlantic Press vállalkozásában lát napvilágot, a Magyar Filmesek Világtalálkozójának Előkészítő Bizottsága a kiadványterv alapján érdemesnek tartotta ezt a kötetet arra, hogy e magas szakmai színvonalon lebonyolítandó rendezvény résztvevőinek a kezébe adja.

A Shoot in Hungary angol nyelven jelenik meg, s ennek az az oka, hogy nem elsősorban azoknak kíván adatok sokaságával szolgálni a magyarországi forgatási lehetőségekről, akik amúgyis ismerik a magyar filmet. A kiadvány éppen azt hivatott bizonyítani, hogy a magyar mozifilmgyártás és televíziós filmgyártás nem elveszett paradicsom, hanem élő, lüktető, átalakulóban lévő, de alapvetően egészséges szervezet, melynek nemcsak stúdiórendszere és háttéripara ép, hanem továbbra is rendelkezik azzal az árnyalatnyi előnnyel a konkurenciával szemben, amely a film százéves története folyamán mindig jellemezte.

A Shoot in Hungary egyik rendeltetése, hogy tükrözze ezt a hagyományt, annak folyamatosságát, melyre már az első fejezetben találhatók bizonyító anyagok. Szakértők és kritikusok számára is tartalmaz majd meglepetéseket a magyar filmesek díjának táblázata, mely 1927-től, az első Oscar-díj osztástól követi az eseményeket s melyből kitetszik, hogy magyar vagy Magyarországon született filmesek közel 250 fontos elismerésben részesültek a legnagyobb fesztiválokon.

Megtalálható a Shoot in Hungary oldalain az a mintegy hatvan névből álló filmes Who is Who, mely nem díjak, mégcsak nem is szakmai tekintély, hanem a filmiparban betöltött tényleges szerep alapján a filmes szakma mai vezérkarának adatait tartalmazza. A szakmai fejezetek ezek után nemcsak a stúdiókat, a filmes szervezeteket, a magyar rendezőket, a külföldi filmekben gyakran látható magyar színészeket és a ma is nemzetközi rangú magyar operatőr-iskola tagjait mutatják be. A külföldi filmes azt is megtudhatja belőlük, milyen specifikumai vannak Magyarországon a helyszínek kiválasztásának, hogyan lehet meghatározott forgatási napokra és helyszínekre időjárás-előrejelzést kérni, vagy éppenséggel púpostevét bérelni. A könyv harmadik fejezete egy hatvanoldalas színes képösszeállítás lesz, mely a magyarországi forgatási helyszíneket mutatja be.

A Shoot in Hungary a megfelelő amerikai, francia, izraeli és egyéb filmszakkiadványok tapasztalatainak felhasználásával készülte. A kiadó ISSN számmal jelenteti meg ezt a könyvet, ami sorozatkiadványt jelöl. Abban a reményben tette ezt, hogy a Shoot in Hungary a továbbiakban kétévenként felfrissített adatokkal és képanyaggal újra megjelenhet. A könyv 2000 példányban lát napvilágot, különlegesen erős spirálkötéssel, hogy minél egyszerűbben kezelhető, könnyebben forgatható legyen. A kiadvány erősen specializált jellege és viszonylag magas ára miatt könyvesbolti árusítással az Atlantic nem számol, s terjesztésre csak a filmes szakirodalommal foglalkozó néhány boltnak ajánl fel példányokat. Egyébként a Shoot in Hungary az Atlanticnál jegyezhető elő és postai úton szerezhető be a 212-2444-es fax-számon, vagy a 212-2445-ös telefonon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/10 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=92