KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/december
GAÁL ISTVÁN
• Báron György: A képíró Gaál István
• Pörös Géza: Gazdag pillanatok Beszélgetés Gaál Istvánnal
FILMFESTÉSZET
• Lajta Gábor: Barokk mozi Jarman és Caravaggio
• Pataki Gábor: Dionüszosz farmeröltönyben Csernus és Caravaggio
ANTONIONI
• Bikácsy Gergely: Fennsík és folyóvölgy Antonioni szemhatára
BOSSZÚFILMEK
• Hungler Tímea: Fúria képében Bosszús csajok
• N. N.: Női bosszúfilmek
• Géczi Zoltán: A gyűlölet szépprózája Park Chan-wook: A bosszú ura; A bosszú asszonya
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Babel.com Velence
• Klacsán Csaba: A minőség rovására Pécs: Moveast
TELEVÍZÓ
• Hammer Ferenc: Online társadalom Digitális rendszerváltás
• Hirsch Tibor: Voltunk mi együtt is Magyar plazma
KRITIKA
• Kolozsi László: Dis városában Lányok
• Muhi Klára: Fut velünk egy rossz szekér Off Hollywood
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Persepolis
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A semmi peremén Boldog új élet
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: Az ismeretlen
• Vajda Judit: XXY
• Vízer Balázs: Királyság
• Pápai Zsolt: Elizabeth: Az aranykor
• Klág Dávid: Az ügynökség
• Herpai Gergely: A falka
• Tüske Zsuzsanna: A bárányok harapnak
DVD
• Csillag Márton: Pixar-rövidfilmek
• Pápai Zsolt: Üres város
• Csillag Márton: A gyilkos; A csalás
• Tosoki Gyula: Kerek rockerek
GAÁL ISTVÁN
• Kósa Ferenc: A hallgatás csöndje Búcsú Gaál Istvántól

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Elizabeth: Az aranykor

Pápai Zsolt

Elizabeth: The Golden Age – brit-amerikai, 2007. Rendezte: Shekhar Kapur. Írta: William Nicholson és Michael Hirst. Kép: Remi Adefarasin. Zene: Craig Armstrong. Szereplők: Cate Blanchett (Erzsébet), Geoffrey Rush (Walshingham), Clive Owen (Raleigh), Samatha Morton (Stuart Mária), Rhys Ifans (Reston). Gyártó: Working Title / Studio Canal. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 114 perc.

 

A kosztümös mozik ezredfordulós hollywoodi reneszánszát többek között egy neves brit uralkodóról készült mű izmosította: az Elizabeth a klasszikus Hollywoodot megidézően nagyszabású film volt, amely a címszereplő hatalomra jutásáról szólt. A trónrakerülés utáni éveket elbeszélő folytatás természetesen ráerősít az előző részre, nem csak színesebb, látványosabb, fordulatosabb annál, hanem a műfaji keresztkapcsolatai is számottevőbbek.

Az Elizabeth: Az aranykor akciójelenetekkel ellátott történelmi (életrajzi) film, mindenekelőtt azonban egy cirka négy évtizede haldokló műfaj feltámasztására tett kísérlet. Az új film ízig-vérig melodráma, a zsáner minden klasszikusan kötelező elemével, előtérben a szerelmi háromszöghelyzettel, háttérben a világfordító eseményekkel. A középpontban a királynő és a spanyol Nagy Armadát legyőző Sir Walter Raleigh beteljesületlen szerelmének, illetve a királynő udvarhölgye és Raleigh közötti liezonnak a bemutatása áll, és mindezt az Anglia végvesztére törő erők politikai konspirációiról szóló tudósítások színezik.

A rendező intelligensen vezeti végig a nézőt a szövevényes érzelmek útvesztőjében, ügyesen motiválttá téve a legkülönösebb szívbéli pálfordulásokat is. Az egekig nyújtózkodó érzelmek bemutatása ezért alig zavaró, a film mégsem mentes egyfajta diadalmas tónustól. Ezt leginkább a folyamatosan harsogó vagy éppen neszező-duruzsoló kísérőzene szavatolja. Alig akad szekvencia, amely alatt ne szólna valami, ami azért is irritáló, mert Shekhar Kapur rendező nem szorul rá ilyen olcsó effektekre. Hogy képes zenei aláfestés nélkül is drámai pillanatokat közvetíteni, azt Stuart Mária kivégzésének jelenete bizonyítja: ez a film leghatásosabb pillanata.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/12 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9207