KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/december
GAÁL ISTVÁN
• Báron György: A képíró Gaál István
• Pörös Géza: Gazdag pillanatok Beszélgetés Gaál Istvánnal
FILMFESTÉSZET
• Lajta Gábor: Barokk mozi Jarman és Caravaggio
• Pataki Gábor: Dionüszosz farmeröltönyben Csernus és Caravaggio
ANTONIONI
• Bikácsy Gergely: Fennsík és folyóvölgy Antonioni szemhatára
BOSSZÚFILMEK
• Hungler Tímea: Fúria képében Bosszús csajok
• N. N.: Női bosszúfilmek
• Géczi Zoltán: A gyűlölet szépprózája Park Chan-wook: A bosszú ura; A bosszú asszonya
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Babel.com Velence
• Klacsán Csaba: A minőség rovására Pécs: Moveast
TELEVÍZÓ
• Hammer Ferenc: Online társadalom Digitális rendszerváltás
• Hirsch Tibor: Voltunk mi együtt is Magyar plazma
KRITIKA
• Kolozsi László: Dis városában Lányok
• Muhi Klára: Fut velünk egy rossz szekér Off Hollywood
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Persepolis
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A semmi peremén Boldog új élet
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: Az ismeretlen
• Vajda Judit: XXY
• Vízer Balázs: Királyság
• Pápai Zsolt: Elizabeth: Az aranykor
• Klág Dávid: Az ügynökség
• Herpai Gergely: A falka
• Tüske Zsuzsanna: A bárányok harapnak
DVD
• Csillag Márton: Pixar-rövidfilmek
• Pápai Zsolt: Üres város
• Csillag Márton: A gyilkos; A csalás
• Tosoki Gyula: Kerek rockerek
GAÁL ISTVÁN
• Kósa Ferenc: A hallgatás csöndje Búcsú Gaál Istvántól

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A gyilkos; A csalás

Csillag Márton

Murder; Skin Game – brit, 1930; 1931. Rendezte: Alfred Hitchcock. Szereplők: Herbert Marshall, Nora Baring; illetve Edmund Gwenn, Jill Esmond. Forgalmazza: Caesar Film International. 90 és 85 perc.

 

Hitchcock két korai hangosfilmje nem tartozik hazai remekművei közé, és azon munkák sorát sem gazdagítják, melyekben felismerhető a kézjegy. Mégis tanulságos darabokhoz van szerencsénk, mert bennük a rendező megalkotta a humornak és a drámának azt a sajátos elegyét, mely a későbbiekben is olyan életszerűvé tette filmjeit. Itt nincsenek bámulatos bűntények és suspense, vannak azonban korlátozott mozgásterű hús-vér figurák.

Az 1930-ban készült A gyilkos morális-művészi drámába hajló krimi, élénk ecsetvonásokkal megfestett társadalomrajz, a középpontban egy londoni színészkirállyal, aki önszántából folytat nyomozást a gyilkosság miatt halálra ítélt szubrettke ügyében. Sir John meg van győződve arról, hogy a kolleginája megölésével vádolt lány ártatlan, ezért egy álszíndarabot ír, hogy olvasópróbára hívja, és ezzel csőbe húzza a kenyerét trapézművészként, női dresszekben kereső gyanúsítottat. A film színházi kulisszák mögötti expozíciója izgalmas nyomozást ígér, a középrészt azonban Sir John erkölcsi tipródása tölti ki (a valóság eljátszása után végre alakítani akarja azt), a finálé pedig dosztojevjszkiji fordulatot hoz. Ha tetszik, sokrétű vagy éppenséggel zsánerek közt ingadozó darabbal van dolgunk, melynek erejét csökkenti, hogy a transzvesztita gyanúsítottat egyértelműen romlott, bűnre kész emberként mutatja be.

A gyilkoshoz képest az 1931-es A csalás nagyon kerek, színpadra termett alkotás, egy vidéki arisztokrata család és egy betolakodó iparos bőrre menő torzsalkodásának rövid, de annál intenzívebb története. A cselekmény kiemelt jelenetei tágas szobákban játszódnak vagy éppen egy kastély parkjának árnyékos szegletében, és az indulatok is először terjedelmes szónoklatok formájában szabadulnak el, és csak utána jönnek a tettek. Hitchcock kiváló színészekkel játszatja el a kerek, tanulságos történetet, melynek felmondása során kevésszer él újító filmes eszközökkel. Az egyik ilyen ritka jelenet a viszálykodás középpontjában álló földbirtok árverése, ahol a rendező a Zsarolásból ismert hangjátékkal erősíti fel a suspence-technikával felfűzött képsorokat, és emeli el filmjét a színházi közvetítések színvonaláról.

Extrák: előzetesek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/12 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9214