KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

          
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/április
KRÓNIKA
• N. N.: Urbán Mária (1954–2008)
• N. N.: A 39. Magyar Filmszemle díjai
FILMSZEMLE UTÁN
• Schubert Gusztáv: Öt nehéz darab Játékfilmek
• Pápai Zsolt: Szex, hazugság, DV Kísérleti és kisjátékfilmek
• Muhi Klára: Valóságteszt Dokumentumfilmek
• Stőhr Lóránt: Jobb közép Beszélgetés Kende Jánossal
OLASZ '68
• Bikácsy Gergely: Utópiák ellenfényben Az olasz ’68 titkai
• Barotányi Zoltán: Brigádnapló Filmek az Aldo Moro-ügyről
KOREA
• Teszár Dávid: Az elfeledett háború Korea: Észak Dél ellen
• Géczi Zoltán: Végefőcím nélkül Hollywood és Korea
• Strausz László: A nagy fehér főnök Amerikai Cézár
TIM BURTON
• Orosdy Dániel: A dilettánsok fejedelme Ed Wood
KÖNYV
• Harmat György: A zárkózott ember tangója Al Pacino
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Örülj, hogy él Életek éneke
• Harmat Eszter: Egy közeli galaxisban Lassú tükör
• Mátyás Győző: Poénvadászat Pánik
• Csillag Márton: Ezüst középszer 9 és 1/2 randi
MOZI
• Nevelős Zoltán: Út a vadonba
• Vajda Judit: A másik oldalon
• Schreiber András: Elah völgyében
• Kolozsi László: Két nap Párizsban
• Baski Sándor: Nyolc tanú
• Fekete Tamás: Az éj királyai
• Tüske Zsuzsanna: Bakancslista
• Varró Attila: A szem
• Kárpáti György: Bolondok aranya
DVD
• Pápai Zsolt: Áldozathozatal
• Klág Dávid: Az élőhalottak visszatérnek
• Kovács Marcell: Végtelen éjszaka
• Tosoki Gyula: Boszorkányt vettem feleségül

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bakancslista

Tüske Zsuzsanna

Bucket List – amerikai, 2007. Rendezte: Rob Reiner. Írta: Justin Zackham. Kép: John Schwartzman. Zene: Marc Shaiman. Szereplők: Jack Nicholson (Edward), Morgan Freeman (Carter), Sean Hayes (Thomas), Rob Morrow (Dr. Hollins), Beverly Todd (Virginia). Gyártó: Warner Bros. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 97 perc.

 

Az álomgyár ötletbazárjából számos furcsa pár-variáció pattant már filmvászonra. Úgy tűnik, az alkotók bizalma még mindig rendületlen – továbbra is izgalmas és persze kifizetődő vállalkozásnak tűnik megmutatni, hogyan gerjed össze két egymással ellentétes karakter, különösen, ha igazi nagyágyúkról van szó. A játékmester ezúttal Rob Reiner, aki nagyot mert álmodni, így sorsolhatta össze a hollywoodi lovagrend olyan oszlopos tagjait, mint Jack Nicholson és Morgan Freeman.

Ezúttal nem idősödő, évődő kabarészínészekről van szó, mint a Napsugár-fiúkban és nem is A szomszéd nője mindig zöldebb zsörtölődő, csínytevő öregurait látjuk viszont. A két főszereplő itt sem fiatal, túl vannak a hatodik ikszen, de hogy ebben a korban kelljen meghalniuk, bátran nevezhető a sors igazságtalanságának. A családjáról tisztességgel gondoskodó, kiterjedt műveltségű autószerelő, Carter (Morgan Freeman) és a nehéz természetű, csapodár milliomos, Edward (Jack Nicholson) között ugyanis látszólag az egyetlen közös vonást előrehaladott rákbetegségük jelenti. Ez kovácsolja őket össze annyira, hogy a közös kórházi szobában szerzett rövid ismeretség után mindent maguk mögött hagyva útra keljenek és a világ legizgalmasabb tájain átvészelt kalandtúrák, valamint a legfinomabb ínyencségek elfogyasztása révén felszámolják az elmúlt évtizedek hiányjeleit.

Az alapsztori hasonló az Egy asszony illata fabulájához, itt is elkészül a halál előtti kivánságok listája, míg a keresés-rátalálás alapmotívuma egy másik, szintén Nicholson főszereplésével készült alkotással, a Schmidt történetével rokonítja a filmet. A különbség azonban – amellett, hogy a befejezés itt eleve kódolt – abban fakad, hogy a Bakancslista sem az előbbi, néhol modorosnak ható, mégis imponáló szenvedélyét, sem pedig az utóbbi finomra rajzolt vonásait nem tudja felmutatni. Akik szikár fekete humorra, vagy katarzist hozó melodrámára számítanak, egyaránt csalódni fognak - ezek helyén csupán didaktikus szócséplés és felszínes érzelgés marad. Így úszik el rózsaszín alkonyi fényben a dicsőséges napokat látott hollywoodi méltóságok közös csónakja az érdektelenség végtelen tengerén.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/04 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9332