KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Jean Delannoy (1908-2008)
AMERIKAI ELNÖKFILMEK
• Barotányi Zoltán: Matiné a Fehér Házban Amerikai elnökök a filmvásznon
• Vágvölgyi B. András: Az elnök filmje Kampánymozi
• Baski Sándor: A szív nyelvészei Politikai szatíra az amerikai tévében
FASSBINDER – ALEXANDERPLATZ
• Tarr Béla: Fassbinder Alexe Berlin, Alexanderplatz
• Schubert Gusztáv: A Weimar-zátonyon A nagyváros filmregénye
• Stőhr Lóránt: Többet kívánt, mint vajaskenyeret Berlin, Alexanderplatz
TRUFFAUT
• Ádám Péter: A férfi, aki szerette a mozit François Truffaut – 1. rész
• N. N.: François Truffaut filmjei
JAPÁN RAJZFILM
• Géczi Zoltán: Japán jövőfélelmek Anime-próféciák
• Szabó Dénes: Nyugati szél Amerikai hatások az animében
KÖZÉP-EURÓPA
• G. Kovács László: Szlovák rebellisek
• Szíjártó Imre: Tiszta beszéd Kelet-közép-európai filmtörvények
MAGYAR MŰHELY
• Pápai Zsolt: Szerepcserés bűntények A nyomozó
• Libor Anita: Diploma után Fiatal filmesek: a második hullám
TELEVÍZÓ
• Darab Zsuzsa: Girl Power Boszorkányok a televízióban
• Schreiber András: Befülledt erotika Szex a tévében
KRITIKA
• Muhi Klára: Roma zsaru, magyar bűn Tabló
• Kovács Marcell: Legenda vagyok Control
• Vízer Balázs: Svédcsavar Tekerd vissza haver!
MOZI
• Tüske Zsuzsanna: Az ajánlat
• Baski Sándor: Mongol
• Kolozsi László: Afrodita álma
• Vajda Judit: A hullám
• Klág Dávid: Leo
• Forgács Nóra Kinga: MR73
• Schreiber András: Zöld hentesek
• Sepsi László: Ben X
• Hungler Tímea: Hívatlanok
• Varró Attila: Klónok háborúja
• Kárpáti György: Halálfutam
DVD
• Pápai Zsolt: Hajnali mentőakció
• Kovács Marcell: Álmatlanul
• Alföldi Nóra: Bőrfejek
• Kovács Marcell: Ördöggerinc

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A hullám

Vajda Judit

Die Welle – német, 2008. Rendezte: Dennis Gansel. Írta: Dennis Gansel, Todd Strasser és Peter Thorwarth. Kép: Torsten Breuer. Zene: Heiko Maile. Szereplők: Jürgen Vogel (Rainer Wenger), Frederick Lau (Tim), Max Riemelt (Marco), Jennifer Ulrich (Karo), Christiane Paul (Anke). Gyártó: Rat Pack Filmproduktion GmbH. Forgalmazó: SPI. Feliratos. 101 perc.

 

Megalázó kísérletekről és parancsuralomról szóló filmet sokat láthattunk már – ennél jóval kevesebb azon művek száma, melyek egy vezető nélküli diktatúra kialakulását illusztrálják. Dennis Gansel alkotása sokszoros adaptáció: a fejlődési sor a diákjain a náci birodalom működését demonstráló kísérletet végző tanár 1967-ben megtörtént esetétől az általa írt újságcikken és egy 1981-es amerikai tévéfilmen keresztül végül az utóbbi regényváltozatán át vezet – és ez a hosszas formálódás igazán jót tett neki.

A német (!) alkotó elszakad a Harmadik Birodalomtól: filmje cselekményét egy általánosságban az autokráciát tárgyaló iskolai projekthét keretébe helyezi. Ezzel nemcsak modernizálja a sztorit, hanem egy aktuálisabb analógiára hívja fel a figyelmet, hiszen a „hogy történhettek meg a II. világháború borzalmai?” helyett arra helyezi a hangsúlyt, hogyan fordulhat át a tökéletes demokrácia erőszakos diktatúrává (amire elég könnyű mai példát mondani). Ez az átfordulás pedig vezető nélkül valósul meg, hiszen Ganselnél a Hullám nevű csoportot életre hívó tanár később hangsúlyosan nem folyik bele az eseményekbe. A film legizgalmasabb kérdése tehát: manipulálhat-e valaki úgy, hogy nem is tud róla? A folyamatok ábrázolása pedig olyan finom lépésekben történik, hogy még a néző sem veszi észre, mikor változik meg minden (ha megváltozik egyáltalán).

A rendező ráadásul nemcsak élettel tölti meg a fiataloknak szánt regény sematikus figuráit, de sokkal árnyaltabban is fogalmaz, és sikerül túllépnie a címből magából adódó szimbolikus jelentéseken (a hullám egyszerre szép és fenyegető, önmagát gerjesztő jelenség). Todd Strasser 1981-es könyvének didaxisához képest egy gyomron vágó zárófordulat beiktatásával Gansel filmje fejlettebb üzenettel szolgál, miszerint ha a tömegről van szó, semmi sem biztos, csak az, hogy senki sem lehet elég jó pszichológus.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/10 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9518