KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/január
BRIT NOIR
• Kovács Marcell: Fekete szurok Brit noir
• Sepsi László: Férfitársaságban Guy Ritchie gengszterfilmjei
FRED KELEMEN
• Forgách András: Hattyú szénhalmon Fred Kelemen
• Csillag Márton: Az ember árnyéka Beszélgetés Fred Kelemennel
NÉMET ÓLOMIDŐK
• Földényi F. László: Törékeny önismeret A Baader–Meinhof-ügy
IZRAEL MOZIJA
• Kolozsi László: A harag földje Izraeli filmek
• Gorácz Anikó: Filmterápia Libanoni keringő
TRUFFAUT ÉS TATI
• Ádám Péter: A férfi, aki szerette a mozit François Truffaut – 4. rész
• Bikácsy Gergely: Hulot úr évszázada Jacques Tati, a marslakó
FORGATÓKÖNYV
• Krigler Gábor: Sorvezetők A filmírás oktatása
• Baski Sándor: Adaptáció Hogyan írjunk közönségfilmet?
MOBILTÉVÉ, NETMOZI
• Deák Dániel: Tévézzünk a hálóban! Net-tévé
• Schreiber András: A kalauzhal tudathasadása Maroktévé, mobilmozi
• Gorácz Anikó: Eljövendő e-jövő Net-mozi
KRITIKA
• Hungler Tímea: Anno Domina Báthory
• N. N.: Filmek Báthory Erzsébetről
• Csillag Márton: Az előző rész tartalmából Valami Amerika 2.
MOZI
• Varró Attila: A hercegnő
• Vajda Judit: Mexikói képeslap
• Kolozsi László: Cselek
• Baski Sándor: Veszélyes Bangkok
• Sepsi László: A zsaruk becsülete
• Tüske Zsuzsanna: Nők
• Fekete Tamás: A törvény gyilkosa
• Pápai Zsolt: Transsiberia
• Klág Dávid: Rec
• Kárpáti György: Halálos közellenség 1-2
• Forgács Nóra Kinga: Frost/Nixon
• Nevelős Zoltán: Sukiyaki Western Django
• Géczi Zoltán: Vexille
DVD
• Pápai Zsolt: A tolvaj
• Alföldi Nóra: Áramlat
• Varga Zoltán: Psycho II, Psycho III
• Varró Attila: A repülő guillotine

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Psycho II, Psycho III

Varga Zoltán

Psycho II – amerikai, 1983. Rendezte: Richard Franklin. Szereplők: Anthony Perkins, Vera Miles. Forgalmazó: Budapest Film. 108 perc; Psycho III – amerikai, 1986. Rendezte: Anthony Perkins. Szereplők: Anthony Perkins, Diana Scarwid. Forgalmazó: Budapest Film. 88 perc.

 

Csak Hitchcock halála után vette a bátorságot a Universal, hogy a Psycho etalonjához folytatást csatolva kiengedje az elmegyógyintézetből Norman Batest, a motelvendégek vesztére és a horrorrajongók meglepetésszerű örömére: a Psycho II – ez a slasher akkori kelendőségének is köszönhető – bombasikernek bizonyult. A Psycho III azonban megbukott, s a sorozat befejező része (Psycho IV – A kezdet, 1990) tévéfilmként készült el. Bármily ambivalens legyen is a megítélésük, mégis figyelemreméltó munkák, mert bár folyamatosan utánozzák az eredetit, azt is jelzik, hogy nem versenyezhetnek vele, s a múlt megidézésének lehetősége és lehetetlensége mindannyiuk alapvető mozgatórugója. Közülük a Psycho II a kevésbé kreatív, jóllehet az övé a leghálátlanabb szerep is: arra vállalkozik, hogy 23 év elteltével visszahozza Normant úgy a fikció, mint a kortárs mozi világába, s a megtalált normalitásból újra az őrületbe kergesse őt. A Psycho II ígéreteit az Anthony Perkins által rendezett harmadik rész váltja be, amely Norman rémálomszerű birodalmába oly módon vezet be, mintha az első rész remake-je volna azzal a döntő különbséggel, hogy kezdettől fogva Bates a főszereplő, és mindvégig ismerjük a borzalmas titkot. A Psycho III elsősorban a Perkins felől értelmezhető személyesség és a míves stílus miatt igazi kuriózum – Bruce Surtees rembrandti ihletettségű képalkotása és Carter Burwell bizarr, olykor zörejértékű zenéje a film ízléstelen mozzanatait is képesek feledtetni. A harmadik epizód bensőségességét viszi tovább a Psycho IV, amelyben Norman fölidézi gyermek- és ifjúkorát, s lehetősége adódik, hogy végleg lezárhassa a múltját. Amire az alapmű nem vállalkozott, azt a folytatásoknak köszönhetjük: ezek a filmek állítják előtérbe igazán Norman Bates sorsában és karakterében a tragédiát.

Exrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/01 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9644