KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/december
DARWIN RÉMÁLMAI
• Beregi Tamás: Majomkönny és spóratánc Darwin rémálmai
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: A svájci óra érdekel Beszélgetés Makk Károllyal
DARWIN RÉMÁLMAI
• Varró Attila: A műfajok eredete Kulturális evolúció
VIKING VÉR
• Kolozsi László: Hideg vér Skandináv bűnfilmek
• Sepsi László: Viking brigantyk Max Manus
• Gorácz Anikó: Izland noir Beszélgetés Baltasar Kormákurral
MAGYAR MŰHELY
• Vincze Teréz: A közelképek koszorús költője Balázs Béla
• N. N.: Balázs Béla (1884 - 1949)
• Gelencsér Gábor: A kíséréstől a kísérletezésig A Balázs Béla Stúdió ötven éve
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Alkonyi őrjárat Velence
DARWIN RÉMÁLMAI
• Győrffy Iván: Lebecsült rokonok Darwin a moziban
FORMAN
• Zalán Vince: Sem hazugság, sem utópia Miloš Forman cseh tetralógiája – 4. rész
• Szíjártó Imre: Oda is vissza Cseh/szlovák emigránsok
KRITIKA
• Schreiber András: Szerelemrulett Orosz Dénes: Poligamy
• Tüske Zsuzsanna: Csendes terror Szobafogság
• Baski Sándor: Szabad a gazda Az irányítás határai
• Gyenge Zsolt: Madarat tolláról Jacques Audiard: A próféta
KÖNYV
• Novotny Katalin: Alapiskola Mozgóképelemzés
MOZI
• Vajda Judit: A tejesember
• Pápai Zsolt: Az informátor!
• Baski Sándor: Törvénytisztelő polgár
• Schreiber András: O’Horten
• Roboz Gábor: Tiszta napfény
• Varró Attila: Fame
• Teszár Dávid: Astro Boy
• Géczi Zoltán: Paranormal Activity
• Sepsi László: Zombieland
• Csillag Márton: Szuperbojz
DVD
• Pápai Zsolt: A legbátrabb város
• Gelencsér Gábor: Janisch Attila filmjei
• Sepsi László: Pirx kalandjai

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Mozgóképelemzés

Alapiskola

Novotny Katalin

Kovács András Bálint esszékötete nem hagyományos értelemben vett tankönyv, nem „szentírás”, hanem kompetenciafejlesztő könyv.

A műalkotás azért érték, mert felhívás” – a sartre-i gondolat Kovács András Bálint legújabb, Mozgóképelemzés című könyvének esetében is érvényes. A kötet a legalapvetőbb készségekre és ismeretekre fókuszál, elsősorban a látás, és a látottak hatásmechanizmusának megértésében igyekszik segíteni, pszichológiai magyarázatokkal támasztva alá a vizualitás mindennapos élményét. Az ilyen fajta könyv, – azaz amelyik nem lexikonszerűen, hanem folyamatos, összefüggő, esszészerű szövegben, közvetlen stílusban tárgyalja a mozgóképek alapszintű, de ugyanakkor modern ismereteit – lényegében hiányzik a filmes szakirodalomból.

De kinek is szól a felhívás? A célközönséget a bevezető szerint egyrészt (és főleg) – az általános és középiskolákban 2001 óta kötelező tantárgyként oktatott – mozgóképkultúra és médiaismeret tanárai képezik, akiknek többsége abból a generációból verbuválódott, amelyik alapvetően fogalmi, szövegközpontú kultúrán szocializálódott, és ugyanilyen környezetben is kénytelen tevékenykedni: az iskolában. Ennélfogva számukra – ha a filmtörténeti és lexikális ismeretek elsajátítása és továbbadása nem is –, a kép „olvasásának” készsége nehézséget okozhat. A leendő olvasótábor másik részét a film- és médiaszakos hallgatók jelentik, akiknél viszont épp ellenkező előjelű probléma jelentkezik, hiszen a képi információk óriási és rendezetlen áramlásában nőttek fel, így szükségük lehet egy a képernyő-labirintusból kivezető fonálra.

Ez a fonal változatos filmpéldákkal (többek közt Preminger, Clouzot, Ozu, Bresson, Godard, Lynch, Bergman, Tarantino filmjeiből) a képi látványtól a vágáson, a narráción keresztül a rendezői munkáig vezet, melyek közül az illesztéssel és a hanggal (sajnálatos, hogy pont a téma nagysága okán a filmzene háttérbe kényszerül) foglalkozó részek talán a legérdekesebbek. Ez az alfejezet azért is érdemes a kiemelésre, mert bár a hang a hatáselemek közül az egyik legfontosabb, mégis mostohagyermeke a filmelmélet-oktatásnak, amely – úgy tűnik – jórészt még mindig a némafilmek nagy művészteoretikusainak munkáira alapoz. A kötet végén mintaelemzések mutatnak példát a szintézisre négy elemzési stratégián (motívum-, műfaji, pszichoanalitikus és erkölcsi-politikai) keresztül. Két, akár a középiskolai diákok érdeklődésére is számot tartó alkotás az értelmezés tárgya: egy szerzőiség felé mutató műfajfilm, (Spike Lee: A belső ember 2006-ból), és egy műfajfilm felé tartó művészfilm (Michael Haneke: Rejtély című filmje 2005-ből, amely sokkal kevésbé sokkoló, mint a rendező eddigi munkái).

Kovács András Bálint Mozgóképelemzés című kötete nem hagyományos értelemben vett tankönyv, nem „szentírás”, hanem a mai pedagógiában gyakran használt kifejezéssel élve: kompetenciafejlesztő könyv, hiszen nem a mi a legfőbb kérdése, hanem a hogyan és a miért. A vizuális készség, ahogy minden más készség is, fejleszthető, alakítható, és ehhez ad – nem kész sémákat, újrahasznosítható recepteket, óravázlatokat, fogalomtárat –, hanem továbbgondolható lehetőségeket, amelyek segíthetnek tudatos nézővé válni, eljutni oda, hogy a cél ne a végső válasz, hanem a közben felmerülő kérdések megfogalmazása legyen. Ez ugyan nem feltétlenül szükséges az átlagos mozilátogató számára, viszont a mozgóképről tanulóknak és különösen az azt tanítóknak igen.


Palatinus Kiadó, 2009.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/12 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9992