KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

      
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Mielőtt az ördög rád talál

Pápai Zsolt

Before the Devil Knows You’re Dead – amerikai, 2007. Rendezte: Sidney Lumet. Szereplők: Philip Seymour Hoffman, Ethan Hawke, Albert Finney, Marisa Tomei. Forgalmazó: Budapest Film. 117 perc.

 

Sidney Lumet az aktív álomgyári veteránok korelnöke, akinek több mint fél évszázadot átfogó pályáját végigkövetve játszi könnyedséggel felvázolható az új, az újabb és a legújabb Hollywood története. Lumet az ötvenes évek végén a televíziós esztétika Hollywoodba exportálásában (12 dühös ember), néhány évvel később az európai modernizmus eredményeinek adaptálásában szerzett múlhatatlan érdemeket (A zálogos), a hetvenes évek reneszánszát társadalomkritikus darabjaival erősítette (Kánikulai délután, Serpico, Hálózat), míg a nyolcvanas évek irányadó áramlatok nélküli évtizedét kellemes-közhelyes (de csak ritkán nézhetetlen) mozikkal szolgálta – magyarán mindig meghallotta az új idők új dalait, és ezért soha nem esett ki a pikszisből. Fura módon még nyolcvanon felül és félszáz filmen túl is képes rácsatlakozni a trendekre, legalábbis új mozija ezt bizonyítja. A poétikus című Mielőtt az ördög rád talál a Coen fivérek és Tarantino inspirációját mutatja, a Fargo véreskezű balekjeit helyezi a Ponyvaregény időmontázsát idéző történetbe. A Coen-párhuzamokat erősíti a kísérőzene, amit a testvérek állandó munkatársa, a kortárs szcéna igazán karakteres zeneszerzője, Carter Burwell jegyez.

A film egy baklövéssorozatról számol be, amelynek eszkalálódásával egyre többen kerülnek a címben nevezett alak bűvkörébe. A testvérpár, Andy és Hank úgy próbálja pénzügyeit megoldani, hogy tulajdon apja és anyja ékszerüzletét készül kirabolni, de semmi sem a tervek szerint történik – lényegében azért, mert nincsen terv sem. Kelly Masterson forgatókönyvét méltán jelölték seregnyi díjra: a film első kétharmada példás ritmusával, precízen kidekázott dramaturgiájával és nem utolsósorban a fordulatosságával lep meg. Az egyes időszegmensekkel folytatott bűvészkedés pedig egyenesen lenyűgöző, már azért is, mert nem öncélú és keresett, hanem a történet hatékonyabb kibontását, valamint a figurák motívációinak teljesebb bemutatását szolgálja.

Sajnos mindez nem tart ki a befejezésig. Előbb melodramatikus elemek rontanak az összképen (az Andy és apja ellentmondásos viszonyát bemutató epizód elmaszatolt), majd a jelenetek közötti időjáték intenzitása gyengül meg, mindennek tetejébe az amúgy minőségi színészek is egyre enerváltabbak. Rejtély, hogy miért: talán a történet szövevényében való tájékozódási problémák foglalták le a rendezőt annyira, hogy instruálásra már nem maradt energiája, esetleg a színészek nem tudtak azonosulni Lumet-nek a mese drámaivá alakítását célzó szándékával.

A Mielőtt az ördög rád talál a 2007-es év egyik legnagyobb dobása lehetett volna, ha nincsenek ezek a gikszerek, így azonban csupán egy izgalmas mozi lett. Nem különösebben eredeti darab, de Lumet soha nem volt különösebben eredeti. Inkább a mások által kimunkált művészi technikák mesteri adaptálásában tűnt ki, és ezen a képességén láthatóan nem fogott az idő.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9427