KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/december
• Almási Miklós: A szentek is csak emberek Guernica
• Koltai Ágnes: Kettős portré A látogatás
• Kozák Márton: A művészet nem magasugrás Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Spiró György: Remekmű a léten túlról Agónia
• Hegedűs Zoltán: Drámai diagnosztika Jelenetek a bábuk életéből
• Molnár Gál Péter: Amerikai álmatlanság Esküvő
• Bajor Nagy Ernő: Nevük nem szerepel Riport statisztákról
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A dolgok állása Velence
• Létay Vera: Eltűnt leopárdok nyomában Locarno

• Máté Judit: Akkor jó a film, ha... Római beszélgetés Agéval a forgatókönyvírásról
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Kölcsön vagy ajándék
• Gáti Péter: A névtelen zenekar
• Simándi Júlia: Asta, angyalkám
• Greskovits Béla: A Kisdarázs
• Peredi Ágnes: A csendbiztos
• Hollós László: Lány tengeri kagylóval
• Deli Bálint Attila: Kenyér, arany, fegyver
• Farkas András: Isten veled, kicsikém!
• Varga András: Bűnös dal a Föld
• Gervai András: Az éjszakai utazók
TELEVÍZÓ
• Rózsa Gyula: Korniss Péter fotóesztétikája Fotográfia
• Rózsa Zoltán: Száznyolcvan folytatásban, csúcsidőben A brazil telenoveláról
• Kézdi-Kovács Zsolt: A francia tévé és a filmek
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A hatalom változatai Egy újabb olasz Jancsó-monográfiáról
• Csala Károly: Az animációs film története Giannalberto Bendazzi kísérlete

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A hangok

Margitházi Beja

The Voices – amerikai, 2015. Rendezte: Marjane Satrapi. Írta: Michael R. Perry. Kép: Maxime Alexandre. Szereplők: Ryan Reynolds (Jerry), Gemma Arterton (Fiona), Anna Kendrick (Lisa), Jacki Weaver (Dr. Warren). Gyártó: Mandalay Vision / Vertigo Entertainment. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 103 perc.

Az önéletrajzi Persepolis folytatását, de Babe-féle családi vígjátékvonalat se vizionáljon senki Marjane Satrapi legújabb, beszélő állatszereplőiről A hangok címet kapó vállalkozásával kapcsolatban. A hazájából tinédzserként Bécsbe menekített, majd mégis Teheránban tovább tanuló iráni forgatókönyvíró és rendező életművében első ránézésre talán nehéz a folytonosságot meglátni, de az üdítően eredeti, fekete-fehér coming of age animációra (2007), majd a szintén Vincent Paronnaud-al közösen írt és rendezett melankolikus-ironikus, egy zeneszerző utolsó hetéről szóló Szilvás csirkére (2011) épp úgy jellemző a súlyosabb témák, műfajtól független, szürreális-komikus kibontása, mint a sötét tónusokban, gyomorforgató és vicces(nek szánt) jelenetekben egyaránt bővelkedő A hangokra.

Az amerikai debütfilm hőse az ártalmatlannak tűnő, visszafogott és udvarias Jerry Hickfang egy olyan, lámpatesteket és csaptelepeket gyártó kisvárosi cégnél dolgozik szorgalmasan, ahol az árumozgatók is rózsaszín munkaruhában tologatják a precízen csomagolt és felcímkézett fürdőkádakat a pontosan megfelelő méretű teherautókba. Pszichológusa tanácsa ellenére azonban mellőzi a gyógyszereit, így mikor véletlenül mégis összejön a randi az áhított szexi, angol könyvelőlánnyal, az éjszakai autózás közepén szélvédőbe vágódó szarvas agóniája a szégyenlős fiúból kihozza a Norman Bates-t, és Jerry bárgyú arccal, kényszeresen azt teszi, amire gyerekkori traumája predesztinálja. Később a helyzet tovább romlik, amint a Jerry fejében létező, kényszeres idill és a prózaian lepukkant valóság között egyre szélesedik a szakadék, nő a Tupperware dobozokba miniciózusan elosztott testrészek és belső szervek, valamint a hűtőben állomásozó beszélő fejek száma. Kár, hogy ez a szürreális-abszurd fekete-komédia, pszicho-horror vígjáték nem tudja eldönteni, hogy leginkább mi szeretne lenni, ezért olyan szinten hullik atomjaira, hogy azt a remek formában lévő Ryan Reynolds, és a hangján megszólaló, démoni–angyali macska–kutya duó sem tudja ellensúlyozni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/04 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12157