KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/december
• N. N.: Ember a havasokból Szőts István
• Szőts István: Egy önéletrajz részletei
• Zalán Vince: A magunk fájdalma Csonka Bereg
• Lengyel László: Kiújult napok Engesztelő
• Bársony Éva: A Módszer Statárium
• Székely Gabriella: Filmek és csavaráruk Beszélgetés Kézdi-Kovács Zsolttal
• Kézdi-Kovács Zsolt: Az átalakulás kiskátéja
• Papp Zsolt: Zakatol az ultrabal A pacifista
• di Carlo Carlo: A történelem árgus tekintete Két beszélgetés Jancsó Miklóssal, 1971
• Zsugán István: Tizennyolc év múltán Két beszélgetés Jancsó Miklóssal, 1989
• Békés Pál: A százegyes szoba John Carpenterről
• N. N.: John Carpenter filmjei
• Barna Imre: Csak tégla A fal
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Kiálts a szabadságért!
• Nóvé Béla: A Nap birodalma
• Tamás Amaryllis: Arany és vér
• Báron György: Vidám élet
• Bikácsy Gergely: A kis csábító
• Kovács András Bálint: A bolond és a királynő
• Szemadám György: Valaki van odalenn
• Fáber András: Diótörő
KÖNYV
• György Péter: A halhatatlanság halottja Hajas Tibor (1946–1980)
• Hajas Tibor: Részletek Hajas Tibor filmes esszéiből

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Vita

Lázár Istvánnal...

Galsai Pongrác

 

Lázár Istvánnal nincs vitám. Tartalmas cikkéhez csak „mellé írnék’ néhány mondatot.

1. Sajnos filmművészetünkben nem ismeretlen a „kampányszerűség”. A témák, hősök, stílusok megválasztásában is. Ezért sokallottam a tsz-elnökök tavaszi elszaporodását.

2. Az „áldokumentumfilmek” nemében nekem még mindig a Jutalomutazás tetszik leginkább. Dárday István ugyanis e munkájában, a tények meghamisítása nélkül, az iróniáját is élénken működtette. Míg az említett rokonfilmek az objektivitás egyformán tisztességes, meggyőző, de „száraz” stílusában készültek.

3. Kritikáimban mindig fölteszek magamnak egy kimondatlan kérdést. A mű jövőjére vonatkozót. S „natúr” játékfilmjeinknél különösen talányos ez a kérdés. Vajon megőriznek-e annyi valóságot, mint például a filmhíradók? Érvényességüket nem gyöngíti-e el az idővel mind naivabbnak tetsző játék? És nem lesz e bennük több, ha csak históriailag érdekes „valódi”, mint a művészileg „igaz”? Szeretném megnézni ezeket a filmeket egy fiatalember szemével 40 év múlva is.

4. Ami a „malíciámat” illeti? Ez, nem „stílus”. Hanem a világ megítélésével kapcsolatos, sziklaszilárd véleményem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 11. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7826