KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

         
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/március
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Esernyők és óceánok Jacques Demy halálára
• (X) : Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény És Alapítvány
• N. N.: A XXII. Budapesti Független Film- És Videószemle eredményei
• N. N.: A Magyar Filmkritikusok B. Nagy László Díja, 1990

• Reményi József Tamás: Hol kezdődik a bűn? Filmcenzúra
• Bayer Zsolt: Hol a cenzúra mostanában Filmcenzúra
• Lányi András: Javaslat Filmcenzúra
• Molnár Péter: Javaslat Filmcenzúra
• Kulin Ferenc: Fertőzést kapott a kultúra, amit ki kell hevernie Filmcenzúra
• Rajk László: A dohányzás is káros az egészségre Filmcenzúra
• Zalán Vince: A szenvedélyek melodrámája Pedro Almodovarról
• Márton László: Óriáspókok R. W. F. palackpostái
• Bikácsy Gergely: Gyémánt, rejtekhelyen Fény, víz, Ommerganck
• N. N.: André Antoine filmjei
• Pataki Éva: A tekintet szabad Beszélgetés Zsigmond Vilmossal, Szabó Gáborral, Edelenyi Jánossal és Illés Györggyel
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A távollét hercege
• Koltai Ágnes: Itt a szabadság!
• Székely Gabriella: Balladák filmje II.
• Bikácsy Gergely: A Paradicsom... ...és a Pokol
• Ardai Zoltán: Oltalmazó ég
• Szemadám György: Kedves ellenségem
• Koltai Ágnes: Éjszakáim szebbek, mint a nappalaitok
• Tamás Amaryllis: Szállnak a varjak
• Sneé Péter: Revans
• Sneé Péter: Áldott kitaszítottak
KÖNYV
• Csala Károly: A lehetetlen megkísértése Huszárik-breviárium
ELLENFÉNY
• Forgách András: Éld túl, amit nem tudsz megcsinálni

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ízek, imák, szerelmek

Tüske Zsuzsanna

Eat Pray Love – amerikai, 2010. Rendezte: Ryan Murphy. Írta: Ryan Murphy, Jennifer Salt. Kép: Robert Richardson. Zene: Dario Marianelli. Szereplők: Julia Roberts (Elizabeth), James Franco (David), Javier Bardem (Felipe), Billy Crudup (Steven), Richard Jenkins (Richard). Gyártó: Columbia Pictures. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 140 perc.

 

Úgy tűnik, a papírra vagy színpadra álmodott, távoli tájakon beteljesített önmegvalósítási akciók végső formájukat szinte minden esetben a gyöngyvásznon alkalmazott, ragyogó színek és fények segítségével nyerik el. A témát női főhősök használata alapján továbbszűkítve, már a 80-as évekből is találunk példát az önmagát Görögországban megtaláló középkorú háziasszony, Shirley Valentine személyében, de az Ízek, imák, szerelmek közelebbi rokonának mégis a Napsütötte Toszkána tekinthető. Ryan Murphy filmje ugyancsak sikerregény nyomán készült, de míg a 2003-as előd esetében az alkotók drasztikus főhőscserét, dramaturgiai és hangsúlyváltásokat alkalmaztak, Elizabeth Gilbert önéletrajzi ihletésű regényének kamerával festett alakja kitart a szöveghűség mellett. A középpontban ezúttal is egy válási viharból kikeveredett írónő áll, aki egy újabb, fájdalmas eszmélést hátrahagyva az utolsó falatig kiélvezett, ínycsiklandozó ételeken, valamint a meditáción és az imákon keresztül próbálja meglelni lelki békéjét. Útja Olaszországból, Indián át Baliig vezet, ahol nem csak a végső egyensúly, de egy nem várt szerelem reménye is felcsillan számára.

Ryan Murphy (Kés, villa olló), amellett, hogy újabb epizóddal egészíti ki a férfiakhoz idomulás csapdájába szorult nő figurájára épülő Julia Roberts-perszóna történetét, ügyesen állítja az érzékletesség, illetve érzékiség szolgálatába a filmes eszköztárat. A frappáns szereplőválasztásnak és a finom vonalvezetéssel alakított dramaturgiának köszönhetően melegséggel telik meg a történet, amelynek méltatott eredetije – minden mélyre hatónak, vagy találónak szánt megnyilatkozása ellenére – még tárgyilagosabbnak és leíróbb jellegűnek tűnik vászonra született alteregója mellett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/11 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10360