KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

         
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/július
KRÓNIKA
• N. N.: Támogatás

• Bori Erzsébet: Gyerekek, mi lesz? Beszélgetés Makk Károllyal és Jancsó Miklóssal
• Kovács András Bálint: Itt a nyugdíj Beszélgetés Sándor Pállal
• Forgách András: Egy parvenü démonai Fassbinder
• Barna György: Az irónia hatalma Beszélgetés Doris Dörrie-vel
• Kőniger Miklós: A tabu vonzásában Beszélgetés Christoph Schlingensieffel
• Csejdy András: Sóder, homok, sittföld Tarantino: Kutyaszorítóban
• Kömlődi Ferenc: Szadista érzelmesség Tarantino: Igazi románc
• Turcsányi Sándor: Kedvencünk, az áruló Melville hősei
1895–1995
• Kömlődi Ferenc: Szörnyek évadnyitója Tod Browning
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Háború Égi manna
• Bóna László: A bűn fantomképei Zsarumagazinok

• Bori Erzsébet: Családban marad Filmek a baloldalról
KRITIKA
• Nádori Péter: Isten óvja a királynőket! Priscilla
• Ardai Zoltán: Tortacsatavesztők Smoking – No Smoking
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Vírus
• Hirsch Tibor: Maugli, a dzsungel fia
• Harmat György: Megérint a halál
• Nánay Bence: Bad Boys
• Sneé Péter: Mestercsapda
• Hungler Tímea: Tank Girl
• Hegyi Gyula: Rob Roy

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Véres karácsony

Sepsi László

The Children – brit, 2009. Rendezte: Tom Shankland. Szereplők: Eva Birthistle, Stephen Campbell Moore, Rachel Shelley. Forgalmazó: Budapest Film. 84 perc.

Az ezredforduló után fellendült brit rémfilm-újhullám alkotói eddig is kivették a részüket a fiatalkorúak és a felnőtt társadalom közti feszültségek taglalásából, a Michael J. Bassetthez vagy Neil Marshallhoz képest kevésbé sztárolt, de emlékezetes zsánermunkákat prezentáló Tom Shankland (w Delta z) és Paul Andrew Williams (Cherry Tree Lane) ezúttal pedig végképp visszakanyarodott a gyerekhorror alműfajának hetvenes évekbeli gyökereihez. Míg az úgymond fősodor egyértelmű társadalmi üzenetként a késő-tinédzserek közül válogatja antagonistáit – lásd a példák sorát az Eden Lake-től a Hívatlanokra adott brit válaszként felfogható Cherry Tree Lane-ig –, a Véres karácsony a legkisebbekkel rémisztget, ezáltal olyan kulcsműveket felidézve, mint a spanyol Who can kill a child? vagy a szégyenteljes szériává terebélyesedett A kukorica gyermekei. Shankland filmjének gyanútlan áldozatai két karácsonyra összeült középosztálybeli család, a lappangó dühkórral fertőzött apróságok mellett megtámogatva egy problémás kamaszlánnyal: az elnyújtottsága ellenére hatásos expozíció a nyüzsgésében is fullasztó családi ünnep frusztráló atmoszféráját játssza ki, megspékelve ezt az apró balesetek sorából épülő folyamatos feszültséggel. Már korábbi filmjeik is bizonyították, hogy sem Shankland, sem pedig a forgatókönyvet jegyző Williams nem riad vissza a zsigeri borzalmak ábrázolásától, így mire néhány súlyosabb sérülés után kiéleződik a konfliktus, a karácsonyi kergetőzést válogatott csonkolások és halálnemek teszik ünnepélyesebbé. A zilált családi viszonyok közepette kontrollálhatatlanná vált porontyok zavaros tekintettel cincálják darabokra mindazt, ami a felnőtt értékrendből még megmaradt – az ötödik parancsolattól a karácsony szentségéig.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/06 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10662