KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

        
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/október
KRÓNIKA
• Pintér Judit: Nanni Loy (1925-1995)
MAGYAR FILM
• Peternák Miklós: A titán és a szirén Bódy Gábor: Írások a hagyatékból
• Bódy Gábor: A titán és a szirén Írások a hagyatékból
• Peternák Miklós: A film nem avul Beszélgetés Bódy Gáborral
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Életképek a hátországból Egy film előmunkálatai
• Zsugán István: A hetedik szoba Mészáros Márta új filmjéről

• Bikácsy Gergely: Vízbemerengők, avagy Pirandello levelei Olasz film, anno zero
• Csantavéri Júlia: Szegények mozija Beszélgetés Marco Ferrerivel
• Kozma György: Delírium filmens Leos Carax
1895–1995
• Molnár Gál Péter: A hallgatag bohóc Jacques Tati

• Barna György: Magyar pornó Videopiac
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Ebek harmincadján Égi manna
KRITIKA
• Fáber András: Például Proust Ébredés
• Bori Erzsébet: A másik játszik Segítség, csaló!
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Férfiak mélyrepülésben
• Déri Zsolt: Passion Fish
• Harmat György: Kongó
• Báron György: Waterworld
• Takács Ferenc: Az első lovag
• Barotányi Zoltán: Eszelős szerelem
• Barna György: A Lény
• Tamás Amaryllis: A rettenthetetlen
• Hungler Tímea: Az utolsó esély

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Véres karácsony

Sepsi László

The Children – brit, 2009. Rendezte: Tom Shankland. Szereplők: Eva Birthistle, Stephen Campbell Moore, Rachel Shelley. Forgalmazó: Budapest Film. 84 perc.

Az ezredforduló után fellendült brit rémfilm-újhullám alkotói eddig is kivették a részüket a fiatalkorúak és a felnőtt társadalom közti feszültségek taglalásából, a Michael J. Bassetthez vagy Neil Marshallhoz képest kevésbé sztárolt, de emlékezetes zsánermunkákat prezentáló Tom Shankland (w Delta z) és Paul Andrew Williams (Cherry Tree Lane) ezúttal pedig végképp visszakanyarodott a gyerekhorror alműfajának hetvenes évekbeli gyökereihez. Míg az úgymond fősodor egyértelmű társadalmi üzenetként a késő-tinédzserek közül válogatja antagonistáit – lásd a példák sorát az Eden Lake-től a Hívatlanokra adott brit válaszként felfogható Cherry Tree Lane-ig –, a Véres karácsony a legkisebbekkel rémisztget, ezáltal olyan kulcsműveket felidézve, mint a spanyol Who can kill a child? vagy a szégyenteljes szériává terebélyesedett A kukorica gyermekei. Shankland filmjének gyanútlan áldozatai két karácsonyra összeült középosztálybeli család, a lappangó dühkórral fertőzött apróságok mellett megtámogatva egy problémás kamaszlánnyal: az elnyújtottsága ellenére hatásos expozíció a nyüzsgésében is fullasztó családi ünnep frusztráló atmoszféráját játssza ki, megspékelve ezt az apró balesetek sorából épülő folyamatos feszültséggel. Már korábbi filmjeik is bizonyították, hogy sem Shankland, sem pedig a forgatókönyvet jegyző Williams nem riad vissza a zsigeri borzalmak ábrázolásától, így mire néhány súlyosabb sérülés után kiéleződik a konfliktus, a karácsonyi kergetőzést válogatott csonkolások és halálnemek teszik ünnepélyesebbé. A zilált családi viszonyok közepette kontrollálhatatlanná vált porontyok zavaros tekintettel cincálják darabokra mindazt, ami a felnőtt értékrendből még megmaradt – az ötödik parancsolattól a karácsony szentségéig.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/06 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10662