KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/december
KRÓNIKA
• Dániel Ferenc: Láttam Tolnay Klárit sildes sityakban
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR FILM
• Enyedi Ildikó: A misztika vége Simon mágus
• Győrffy Iván: Csodák vására Misztikum a magyar filmben
• Győrffy Iván: Elvarázsolt kastély Beszélgetés Kamondi Zoltánnal
• Ágfalvi Attila: Szentkuthy-mozi Elveszett irodalom
• Somogyi Marcell: Egy talált tárgy... Hajnóczy Péter
• Hajnóczy Péter: Akna a presszóban
• Reményi József Tamás: A tehetetlen kéz Császár István-filmek

• Dér András: Belső mozi, virtuális védelem Drogfilm
• N. N.: Drogfilmek
• Mihancsik Zsófia: Szertelen ország Magyar drogfront
• Kecskeméti József: Szertelen ország Magyar drogfront
• Kömlődi Ferenc: Tudattágítás, hedonizmus Timothy Leary és a pszichedelikus mozi
TITANIC
• Csejdy András: Semmi sem igaz, minden igazi Titanic fesztivál
• Forgách András: Boldog, boldogtalan Happy Together

• Galambos Attila: Kórház az egész világ Birodalom I-VIII.
• Bóna László: Gyógyítás, műholddal Dr. T.V.
VÁROSVÍZIÓK
• Antal István: Másodpercenként 24 kocka Az avantgarde New York
• Jakab Kriszta: Harapás a Nagy Almából Woody Allen
• N. N.: New York-filmek
KRITIKA
• Muhi Klára: De hát hol élünk? Sír a madár
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Démoni csapda
• Békés Pál: Nincs alku
• Mátyás Péter: Tökéletes gyilkosság
• Hungler Tímea: Furcsa pár 2.
• Harmat György: Nászok ásza
• Halász Tamás: Patriot
• Hatvani Tamás: Lost in Space
• Kömlődi Ferenc: Z, a hangya
• Tamás Amaryllis: Csenő manók
• Sulyok Máté: Mulan
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Az első mobil

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Mielőtt az ördög rád talál

Pápai Zsolt

Before the Devil Knows You’re Dead – amerikai, 2007. Rendezte: Sidney Lumet. Szereplők: Philip Seymour Hoffman, Ethan Hawke, Albert Finney, Marisa Tomei. Forgalmazó: Budapest Film. 117 perc.

 

Sidney Lumet az aktív álomgyári veteránok korelnöke, akinek több mint fél évszázadot átfogó pályáját végigkövetve játszi könnyedséggel felvázolható az új, az újabb és a legújabb Hollywood története. Lumet az ötvenes évek végén a televíziós esztétika Hollywoodba exportálásában (12 dühös ember), néhány évvel később az európai modernizmus eredményeinek adaptálásában szerzett múlhatatlan érdemeket (A zálogos), a hetvenes évek reneszánszát társadalomkritikus darabjaival erősítette (Kánikulai délután, Serpico, Hálózat), míg a nyolcvanas évek irányadó áramlatok nélküli évtizedét kellemes-közhelyes (de csak ritkán nézhetetlen) mozikkal szolgálta – magyarán mindig meghallotta az új idők új dalait, és ezért soha nem esett ki a pikszisből. Fura módon még nyolcvanon felül és félszáz filmen túl is képes rácsatlakozni a trendekre, legalábbis új mozija ezt bizonyítja. A poétikus című Mielőtt az ördög rád talál a Coen fivérek és Tarantino inspirációját mutatja, a Fargo véreskezű balekjeit helyezi a Ponyvaregény időmontázsát idéző történetbe. A Coen-párhuzamokat erősíti a kísérőzene, amit a testvérek állandó munkatársa, a kortárs szcéna igazán karakteres zeneszerzője, Carter Burwell jegyez.

A film egy baklövéssorozatról számol be, amelynek eszkalálódásával egyre többen kerülnek a címben nevezett alak bűvkörébe. A testvérpár, Andy és Hank úgy próbálja pénzügyeit megoldani, hogy tulajdon apja és anyja ékszerüzletét készül kirabolni, de semmi sem a tervek szerint történik – lényegében azért, mert nincsen terv sem. Kelly Masterson forgatókönyvét méltán jelölték seregnyi díjra: a film első kétharmada példás ritmusával, precízen kidekázott dramaturgiájával és nem utolsósorban a fordulatosságával lep meg. Az egyes időszegmensekkel folytatott bűvészkedés pedig egyenesen lenyűgöző, már azért is, mert nem öncélú és keresett, hanem a történet hatékonyabb kibontását, valamint a figurák motívációinak teljesebb bemutatását szolgálja.

Sajnos mindez nem tart ki a befejezésig. Előbb melodramatikus elemek rontanak az összképen (az Andy és apja ellentmondásos viszonyát bemutató epizód elmaszatolt), majd a jelenetek közötti időjáték intenzitása gyengül meg, mindennek tetejébe az amúgy minőségi színészek is egyre enerváltabbak. Rejtély, hogy miért: talán a történet szövevényében való tájékozódási problémák foglalták le a rendezőt annyira, hogy instruálásra már nem maradt energiája, esetleg a színészek nem tudtak azonosulni Lumet-nek a mese drámaivá alakítását célzó szándékával.

A Mielőtt az ördög rád talál a 2007-es év egyik legnagyobb dobása lehetett volna, ha nincsenek ezek a gikszerek, így azonban csupán egy izgalmas mozi lett. Nem különösebben eredeti darab, de Lumet soha nem volt különösebben eredeti. Inkább a mások által kimunkált művészi technikák mesteri adaptálásában tűnt ki, és ezen a képességén láthatóan nem fogott az idő.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9427