KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás

• Forgách András: A gonosz siker Bacon, Basquiat és a többiek
• Lajta Gábor: Fölfelé zuhanva Bacon nyomában
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A XXI -es csapdája Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
ANIMÁCIÓ
• Tóth András György: Szaggatott vonal Helyzetjelentés a magyar rajzfilmről
• Bodolai László: Egy újabb nap Beszélgetés Tóth Pállal
• Muhi Klára: Leonardo Kecskeméten KAFF ’999
• N. N.: Az 5. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál díjai
• M. Tóth Éva: Groteszk apokalipszis Boldog világvége

• Bori Erzsébet: Jobb félni, mint megijedni Hitchcock 100
• Janisch Attila: Kövér ember, fekete ruhában Találkozás Hitchcockkal
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: A cigányok visszatérnek Macska-jaj
• Csejdy András: Fel van vágva a nyelvük A kis véreskezű
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Mátrix
• Csejdy András: Halálkanyar

• Mátyás Péter: Csak egy kis pánik
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: A bambanő
• Nevelős Zoltán: Jackie Chan: Az elveszett zsaru + Csúcsformában
• Vörös András Csaba: Prérifarkas Blues
• Köves Gábor: Hivatali patkányok
• Tamás Amaryllis: Tangó
KÖNYV
• Nánay Bence: Film és elmélet Francesco Casetti: Filmelméletek 1945–1990
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bé oldal

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Vita

Lázár Istvánnal...

Galsai Pongrác

 

Lázár Istvánnal nincs vitám. Tartalmas cikkéhez csak „mellé írnék’ néhány mondatot.

1. Sajnos filmművészetünkben nem ismeretlen a „kampányszerűség”. A témák, hősök, stílusok megválasztásában is. Ezért sokallottam a tsz-elnökök tavaszi elszaporodását.

2. Az „áldokumentumfilmek” nemében nekem még mindig a Jutalomutazás tetszik leginkább. Dárday István ugyanis e munkájában, a tények meghamisítása nélkül, az iróniáját is élénken működtette. Míg az említett rokonfilmek az objektivitás egyformán tisztességes, meggyőző, de „száraz” stílusában készültek.

3. Kritikáimban mindig fölteszek magamnak egy kimondatlan kérdést. A mű jövőjére vonatkozót. S „natúr” játékfilmjeinknél különösen talányos ez a kérdés. Vajon megőriznek-e annyi valóságot, mint például a filmhíradók? Érvényességüket nem gyöngíti-e el az idővel mind naivabbnak tetsző játék? És nem lesz e bennük több, ha csak históriailag érdekes „valódi”, mint a művészileg „igaz”? Szeretném megnézni ezeket a filmeket egy fiatalember szemével 40 év múlva is.

4. Ami a „malíciámat” illeti? Ez, nem „stílus”. Hanem a világ megítélésével kapcsolatos, sziklaszilárd véleményem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 11. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7826