KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Bán Róbert (1925–2003)
FILMSZEMLE
• Hirsch Tibor: Kísértet-história Kelj fel, komám, ne aludjál!
• Forgách András: A trilógia ötödik darabja Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Horeczky Krisztina: Szép kilátások Beszélgetés Hajdu Szabolccsal
• Stőhr Lóránt: Elveszve a sűrűben Beszélgetés Fliegauf Benedekkel

• Takács Ferenc: Nábobok, páriák, Rádzs Rejtelmes India
• Jakab Kriszta: Istenek mozija Bollywood
• Jakab Kriszta: A mozi Indiában
• Pápai Zsolt: Világverők Lagaan
HORROR
• Kovács Marcell: Szörnyek keringői Drakula és Frankenstein
• Ardai Zoltán: Remekbe vágva A texasi láncfűrészes gyilkosságok
• Varró Attila: Vérfrissítés 28 nappal később
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Dél, dél-kelet Thesszaloniki
KÖNYV
• Hirsch Tibor: Új idők új puskája Film- és médiafogalmak kisszótára
TELEVÍZÓ
• Trosin Alekszandr: A 6-os számú nyomógomb Televíziós zavarok
KRITIKA
• Báron György: Emberi hang Szerelemtől sújtva
• Bori Erzsébet: Akar-e ön orosz prostituált lenni? A szerencse lányai
• Vaskó Péter: Újra szól a karikás Sobri
• Pápai Zsolt: A hakni zsenije Szent Iván napja
• Ágfalvi Attila: Tehén, elefánt, axolotl 2 perces mozi
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: A Gyűrűk Ura: A két torony
• Hungler Tímea: Bazi nagy görög lagzi
• Vaskó Péter: Úttorlaszok
• Elek Kálmán: Kapj el, ha tudsz
• Varró Attila: Mostohám a zsánerem
• Nedbál Miklós: A gödör
• Somogyi Marcell: Novocain
• Vajda Judit: Fullasztó ölelés
• Baross Gábor: Rocky és Bakacsin

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vabank

Greskovits Béla

 

Va banque (ejtsd: vabank), e francia kifejezés annyit tesz: az egész bankért játszott szerencsejáték. Jó cím. Ebben az 1930-as években, Lengyelországban zajló kedélyes krimiben tényleg bank – egy valódi hitelintézet – kirámolására megy ki a játék, és szerencse is jócskán kell hozzá. Hiszen Kramer, az alvilágból felkapaszkodott bankár, „alulnézetből” is szakértője a bankügyeknek, mondhatni hivatalból ismernie kell a biztonsági berendezések támadható pontjait.

Va banque játszik hát a Kramer-bank kirablását tervező, frissen szabadult éltes vagány. Számára becsületbeli (bűn) ügy ez. Stílszerűen kíván leckét adni a bankárnak, egykori bűntársának, aki őt magát hűvösre, legjobb barátját pedig hidegre tetette. A mackós kasszafúró-doyenen kívül egy kiérdemesült nyugdíjas betörő és két tiszta tekintetű gengszter-növendék is szorgoskodik a „hóhér akasztásán”. Előbbit a hivatásszeretet hajtja, utóbbiakat pedig a tudásszomj s az érlelődő bizalom az első szárny – akarom mondani – álkulcs-próbálgatásaikat vigyázó vének szakértelme iránt. Mulatságos kompánia. Bolondoznak, ugratják egymást, békebeli jófélék. Minden békebeli. És bár olykor a történések tempója is andalítóan az, nézhető ez a derűs, üres szamárság. Megérdemli, hogy aránylag szellemes csattanóját ígéretes hallgatással reklámozzam.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/01 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6549