KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/január
KRÓNIKA
• (X) : Diák Rövidfilm Fesztivál
• (X) : Metropolis pályázat
• (X) : Hartley-Merrill nemzetközi forgatókönyv-író pályázat

• Varga Anna: A Paradicsom kapui India – Bollywood
• N. N.: Indiai melodrámák
• Király Jenő: Dévi, a Földanya Az indiai melodráma asszonyai
• Beregi Tamás: Gőzdaliák és turbinakriplik Az ipari forradalom mozija
• Poszler György: Tudomány és regénycsoda Verne és a kalandregény
• Varró Attila: A fehér ember bölcsője Tarzan, a civilizátor
• Szilágyi Ákos: A toll démona Eizenstein erotikus rajzai
• Pápai Zsolt: Aranypolgár, Budapestről Fejős Pál portréjához
• N. N.: Fejős Pál filmjei a Duna Televízióban
TELEVÍZÓ
• Ozoli Gábor: Tiétek a világ A francia zavargások és a média
• Reményi József Tamás: A Nagy Óvoda A Nagy Könyv
• N. N.: A Nagy Könyv
FESZTIVÁL
• Palotai János: Mozgóképzőművészet Velencei Biennálé
• Karátson Gábor: A legfőbb jóság Kínai filmhét
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Gengszterek és filantrópok Manderlay
• Báron György: Csoda a plázában Az igazi Mikulás
• Bori Erzsébet: Bumfordiak Szőke kóla
• Csillag Márton: Ajándék ez a mag Csak szex és más semmi
• Barotányi Zoltán: A pénz szaga Kulcsár & Haverok
LÁTTUK MÉG
• Kubla Károly: Harry Potter és a tűz serlege
• Kolozsi László: Az igazság fogságában
• Wostry Ferenc: Hideg csontok
• Békés Pál: Szent Lajos király hídja
• Csillag Márton: Bőrnyakúak
• Kárpáti György: A köd
• Parádi Orsolya: Mianyánk kivan
• Földes András: A bomba átmérője
• Köves Gábor: Durr, durr és csók
• Dercsényi Dávid: Kisiklottak

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Mielőtt az ördög rád talál

Pápai Zsolt

Before the Devil Knows You’re Dead – amerikai, 2007. Rendezte: Sidney Lumet. Szereplők: Philip Seymour Hoffman, Ethan Hawke, Albert Finney, Marisa Tomei. Forgalmazó: Budapest Film. 117 perc.

 

Sidney Lumet az aktív álomgyári veteránok korelnöke, akinek több mint fél évszázadot átfogó pályáját végigkövetve játszi könnyedséggel felvázolható az új, az újabb és a legújabb Hollywood története. Lumet az ötvenes évek végén a televíziós esztétika Hollywoodba exportálásában (12 dühös ember), néhány évvel később az európai modernizmus eredményeinek adaptálásában szerzett múlhatatlan érdemeket (A zálogos), a hetvenes évek reneszánszát társadalomkritikus darabjaival erősítette (Kánikulai délután, Serpico, Hálózat), míg a nyolcvanas évek irányadó áramlatok nélküli évtizedét kellemes-közhelyes (de csak ritkán nézhetetlen) mozikkal szolgálta – magyarán mindig meghallotta az új idők új dalait, és ezért soha nem esett ki a pikszisből. Fura módon még nyolcvanon felül és félszáz filmen túl is képes rácsatlakozni a trendekre, legalábbis új mozija ezt bizonyítja. A poétikus című Mielőtt az ördög rád talál a Coen fivérek és Tarantino inspirációját mutatja, a Fargo véreskezű balekjeit helyezi a Ponyvaregény időmontázsát idéző történetbe. A Coen-párhuzamokat erősíti a kísérőzene, amit a testvérek állandó munkatársa, a kortárs szcéna igazán karakteres zeneszerzője, Carter Burwell jegyez.

A film egy baklövéssorozatról számol be, amelynek eszkalálódásával egyre többen kerülnek a címben nevezett alak bűvkörébe. A testvérpár, Andy és Hank úgy próbálja pénzügyeit megoldani, hogy tulajdon apja és anyja ékszerüzletét készül kirabolni, de semmi sem a tervek szerint történik – lényegében azért, mert nincsen terv sem. Kelly Masterson forgatókönyvét méltán jelölték seregnyi díjra: a film első kétharmada példás ritmusával, precízen kidekázott dramaturgiájával és nem utolsósorban a fordulatosságával lep meg. Az egyes időszegmensekkel folytatott bűvészkedés pedig egyenesen lenyűgöző, már azért is, mert nem öncélú és keresett, hanem a történet hatékonyabb kibontását, valamint a figurák motívációinak teljesebb bemutatását szolgálja.

Sajnos mindez nem tart ki a befejezésig. Előbb melodramatikus elemek rontanak az összképen (az Andy és apja ellentmondásos viszonyát bemutató epizód elmaszatolt), majd a jelenetek közötti időjáték intenzitása gyengül meg, mindennek tetejébe az amúgy minőségi színészek is egyre enerváltabbak. Rejtély, hogy miért: talán a történet szövevényében való tájékozódási problémák foglalták le a rendezőt annyira, hogy instruálásra már nem maradt energiája, esetleg a színészek nem tudtak azonosulni Lumet-nek a mese drámaivá alakítását célzó szándékával.

A Mielőtt az ördög rád talál a 2007-es év egyik legnagyobb dobása lehetett volna, ha nincsenek ezek a gikszerek, így azonban csupán egy izgalmas mozi lett. Nem különösebben eredeti darab, de Lumet soha nem volt különösebben eredeti. Inkább a mások által kimunkált művészi technikák mesteri adaptálásában tűnt ki, és ezen a képességén láthatóan nem fogott az idő.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9427