|
|
|
MoziJack Ryan: ÁrnyékügynökAndorka György
Jack Ryan: Shadow Recruit – amerikai, 2013. Rendezte: Kenneth Branagh. Írta: Tom Clancy regényéből David Koepp és Adam Cozad. Kép: Haris Zambarloukos. Zene: Patrick Doyle. Szereplők: Chris Pine (Ryan), Keira Knightley (Cathy), Kevin Costner (Harper), Kenneth Branagh (Viktor), Alec Utgoff (Borovsky). Gyártó: Paramount Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna film. Szinkronizált. 105 perc.
A újra és újra az események sűrűjébe
csöppenő aktakukac CIA-elemző immáron másodszor próbál tetszhalott állapotból
visszakerülni a mozivásznakra: a szériaindító Vadászat a Vörös Októberre
nagyzenekarra hangszerelt hidegháborús hattyúdala és Harrison Ford korrektül
levezényelt jutalomjátékai után legutóbb az ezredfordulós terrorsokkot
meglovagoló A rettegés arénája próbálta a fiatalabb Ben Affleck
segítségével visszapörgetni az órát, kevés sikerrel. A Tom Clancy
regényciklusától ezúttal többé-kevésbé elszakadó újabb hidegindítás tétje egy
saját lábán megálló, erős attribútumokkal rendelkező karakter felépítése lett
volna, „az intelligencia fegyver” mottója mentén méltó kihívójaként a kortárs
titkosügynökök Bourne-tól Bondig húzódó, izmos mezőnyének.
Az aktuális divatnak
megfelelően így kapunk is gyorsan letudott eredettörténet, ahol szeptember 11,
majd a Clancy-nél is szereplő helikopterbaleset traumái alapozzák meg a főhős
személyiségfejlődését. A Star Trekben már bizonyított Chris Pine lenne
olyan karizmatikus, szerethető figura, hogy elvigye a hátán a projektet, a sok
sebből vérző forgatókönyv azonban a továbbiakban nem igazán nyújt teret a
kibontakozására, ahogyan a Pine-Knightley páros között alapvetően remekül
működő kémia is pocsékba megy a gyakran kínos párbeszédek és a rossz színészvezetés
miatt. A film a néhol túl feszesre húzott, máshol döcögős cselekményt – a
műfajban végzetes hibát jelentő – tökéletes kiszámíthatósággal párosítja, ilyen
adottságok mellett pedig különösen vakmerő hozzáállás néhány valamirevaló „money
shot” nélkül kilépni a küzdőtérre, gyors elvérzést kockázatva ezzel a
hangos-látványos blockbusterek kíméletlen versenyében. Jack Ryan moszkvai
kiruccanása ugyan nem hozott olyan csúfos és végérvényes leszereplést, mint
McClane hadnagyé, de a lagymatag (újra)kezdés után kétséges, hogy egyáltalán
kíváncsiak lennénk-e egy nagyobb tétben játszó – és értőbb kezekbe adott –
folytatásra.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 374 átlag: 5.35 |
 |
|
|
|
