KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

     
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   2002/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: „Vannak még mesék e világon” Kiállítás Eggerth Mártáról a Collegium Hungaricumban

• Schubert Gusztáv: Lobogónk, Széchenyi Bereményi Géza: A Hídember
• Mihancsik Zsófia: A leggyengébb láncszemek Beszélgetés A Hídemberről Erdődy Gábor és Gerő András történésszel
• Szilágyi Ákos: Hajrá, oroszok! Történelmi kultuszfilmek
• Kovács István: Lengyelország filmkosztümben Nemzeti klasszikusok
• Fehérvári Tamás: Képtudat és önismeret Beszélgetés a Bibó breviáriumról
VÁROSVÍZIÓK
• Hirsch Tibor: Vészkijáratok Jancsó Budapestje
• Andor Tamás: Vedlik a város Budapest operatőrszemmel

• Gelencsér Gábor: A test filmje Művészet és pornográfia
• Varró Attila: Russ-modor Amerikai szexklasszikusok
• Turcsányi Sándor: Félreérthetetlen testhelyzetek Tévéerotika
• Zachar Balázs: Mese felnőtteknek Beszélgetés Kovács „Kovi” Istvánnal
• Molnár Gál Péter: Főúr, kérek egy táncost! Billy Wilder
• N. N.: Billy Wilder filmjei
• Turcsányi Sándor: Menzelmezben Jan Hřebejk
• Nemes Gyula: Történelem a konyhából Beszélgetés Jan Hřebejkkel
• Kemény György: Film, színház, Madách Szikora János: Az ember tragédiája
• Csont András: Egy kalandor tényfékező Cartier-Bresson fotói
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A tetszhalott kínai horgász esete Sára Júlia: Egérút
DVD
• Pápai Zsolt: Sírfelirat John Ford: Aki megölte Liberty Valance-t
FILMZENE
• Csont András: A zongoristák pokla Michael Haneke: A zongoratanárnő
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Monte Cristo grófja
• Ádám Péter: 8 nő
• Pápai Zsolt: Traffic
• Ádám Péter: Vidocq
• Nevelős Zoltán: A hálószobában
• Bikácsy Gergely: Ez a szerelem
• Ágfalvi Attila: Barnie apró bosszúságai
• Hungler Tímea: Kate és Leopold
• Herpai Gergely: Skorpiókirály
• Kis Anna: Az esküvő

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
       
  
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Kiállítás Eggerth Mártáról a Collegium Hungaricumban

„Vannak még mesék e világon”

Schauschitz Attila

 

„Mivel programomat hónapokra előre tervezem, sajnos nem tudok részt venni kiállításukon”, olvashatjuk a berlini Collegium Hungaricumnak szóló német nyelvű levélben, majd alatta magyarul: „Sok szívélyes üdvözlettel: Marta Eggerth Kiepura”. Az említett kiállítás 90. születésnapja alkalmából nyílt.

Ez az évforduló önmagában is elégséges indok a múlt század harmincas éveitől nemzetközi karriert befutó színész- és énekesnő bemutatására; a kiállítás ugyanakkor újabb állomása annak a sorozatnak, amellyel a Berlinben élő Königer Miklós évek óta állhatatosan idézi fel a magyar filmcsillagok jelenlétét az UFA-stúdió nevével fémjelzett német film legendás korszakában. Tágasabban értelmezve, e törekvés egy múlt század közepéig létezett és lassan talán újra kialakuló összefüggésre emlékeztet: a közép-európai szellem és művészet élő összetartozására.

Ezúttal sötétzöld bársonnyal borított paravánok kínálnak hátteret a válogatásnak a szintén berlini Werner Mohr és Königer Miklós magángyűjteményeiből, valamint a Magyar Nemzeti Filmarchívum anyagából. Egyebek mellett korabeli fényképek, képeslapok, újságkivágások, lemezek, filmplakátok, műsorfüzetek érzékeltetik a lenyűgöző pályafutást, amelyet a csodagyerekként induló, csiszolt szopránjával első sikereit a pesti operettszínpadokon arató, majd első és egyetlen magyar filmje (Csak egy kislány van a világon) után 1930-ban Kálmán Jenő által Bécsbe és Hamburgba szerződtetett, de hamarosan Berlinbe költöző, és 1938-ig több mint húsz filmet forgató, valamint 53 lemezt kiadó Eggerth Márta mondhat magáénak.

Eggerth Mártát 1938-ban érte utol legtöbb pályatársának sorsa, a kényszerű emigráció az Egyesült Államokba. Nemcsak magánéletében, de szakmailag is társra talált az ismert tenoristában, Jan Kiepurában. Vele sikerült Amerikában is folytatnia karrierjét, ami nem feltétlenül volt jellemző a tengerentúlra kényszerült magyar művészekre. Az MGM-nél forgatott két film mellett több mint ezer New York-i és chicagói fellépés jelezte ezt a Víg özvegyben; 1952-ben pedig filmvászonra került német produkcióban, A mosoly országában.

A látogatók a kiállítást kísérő vetítéseken a filmvásznon is megismerhették Eggerth Mártát. A berlini „duo-phon” zenekiadó CD-t jelentetett meg Vannak még mesék e világon címmel, az énekesnő 1931 és 33 közötti felvételeivel. Az Eggerth Márta életrajzát tartalmazó, berlini, majd New York-i életét szemléltető, filmjeit és lemezeit lexikális pontossággal felsoroló katalógust a német Friedrich Wilhelm Murnau alapítvány pénzügyi támogatása tette lehetővé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/06 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2565