KEZDŐLAP KERESÉS LAPOZÓ FÓRUM LINKTÁR KAPCSOLAT IMPRESSZUM
 

GYORSKERESÉS:

  >>Bejelentkezés

RÉSZLETES KERESÉS

LAPOZÓ

HÍREK
ELŐFIZETÉS
GYIK/FAQ
ARCHÍVUM
FRISS SZÁM

BLOG

 








 P a r t n e r e i n k : 





 T á m o g a t ó k : 

NKA

Üdvözöljük a Filmvilág honlapján!

Friss számunkból – 2022/09
MAGYAR MŰHELY
Gyürke Kata: „Én még a XIX. században járok”. Beszélgetés Cserhalmi Györggyel
Pólik József: Mit üzent a császár? Najmányi László 1946-2020 – 2. rész
Gelencsér Gábor: Sűrű leírások. Jeles András: Ahogy seb néz a távozó szuronyra
Hegyi Zoltán: És a bokréta rajta. Papp Gábor Zsigmond: Bereményi kalapja
Déri Zsolt: Balaton, Trabant, Tarr-vízió. Kécza András: Ott torony volt – Víg Mihály-portré
Soós Tamás Dénes: Lefelé a gyászhegyről. Beszélgetés Csoma Sándorral

ÖKO-FILMEK
Hódosy Annamária: Ökoapokalipszistől a szolárpunk utópiáig. Biomozi-trendek
Fekete Tamás: Az oroszlán ugrani készül. Baltasar Kormákur: Fenevad
Varró Attila: Akik üvegházban élnek. Klímaválság modellek a 60-as években
Forgács Nóra Kinga: Egy tehén meghámozása. Andrea Arnold: Tehén

SZÍNÉSZLEGENDÁK
Lovas Anna: Egy férfi és… Jean-Louis Trintignant 1930-2022

A MÚLT BŰNEI
Lénárt András: Dubaji lányok, lengyel nők. Új raj: Maria Sadowska
Kránicz Bence: Aki legyőzte Eliot Nesst. Brian Michael Bendis – Marc Andreyko: Torso

ARCHÍVUMOK TITKAI
Barkóczi Janka: Elsüllyedt kincsek. Archívfilm fesztiválok

FESZTIVÁL
Gerevich András: Kinek akarsz hazudni? Friss Hús Fesztivál: Queer Dreams
Baski Sándor: Go West! Karlovy Vary

KÖNYV
Fekete Tamás: Családi kalitka. Paczolay Béla: Pacsirta
Kolozsi László: Felforgatás. Gerőcs Péter: Werkfilm

KRITIKA
Huber Zoltán: Amerikai psziché. Jordan Peele: Nem
Kovács Kata: Szatíra a parton. Ruben Östlund: A szomorúság háromszöge
Gyöngyösi Lilla: A Hópárduc lábnyoma. Csoma Sándor: Magasságok és mélységek
Vajda Judit: Ötletözön. Rohonyi Gábor – Vékes Csaba: Szia, Életem!
Kovács Patrik: Az elveszett nemzedék. Kerékgyártó Yvonne: Együtt kezdtük
Pethő Réka: Érzelmek a kígyó árnyékában. Clio Barnard: Az essexi kígyó

MOZI

STREAMLINE MOZI

PAPÍRMOZI




Egy szám ára csak 490 Ft!
Előfizetéssel csak 395 Ft!




Cikkajánló
N. N.: A tizenötezredik pillanat (1995/01)

Szilágyi Ákos: Mi az a különös, az a hasonlíthatatlan érzés, amely hatalmába kerít, hatalmában tart bennünket, amikor ezeket a filmeket nézzük, s amely annyira különbözik a történelmi dokumentumfilmek bármely műfajának hatásától? Kézenfekvő a válasz, hogy ez a különös érzés a filmek anyagából adódik. Míg az Ismeretlen háború című koprodukciós alkotás vagy Forgács Péter Privát Magyarországa és Alfred Behrens–Michael Kuball Népmozi és Családi mozi című sorozatai amatőrfilmekből építkeznek, egyes esetekben az amatőrfilmek saját építkezési módjára, „naivitására” mintegy ráhagyatkozva, addig a hagyományos történelmi dokumentumfilm a hivatalos híradó- és dokumentumfilm-anyagból dolgozott, olyan anyagból, amelyet a politikai propaganda vagy – ritkábban – a piaci eladhatóság szempontjai „preformáltak”, amelyben szelekció, beállítás, tagolás mind-mind ideologikus üzenetet hordozott. Ezt az anyagot a történelmi dokumentumfilm ideologikusan „átírhatta”; ironikusan idézőjelbe helyezhette, „leleplezhette”, „átvilágíthatta” avagy – az amatőrfilmekből építkező költői dokumentarizmushoz való közvetlen átmenetként – a túlélők emlékezetének megszólaltatásával, a magánemberi szólamok Pergőtűz-típusú kibontásával dimenzionálhatta át. Mégis úgy gondolom, hogy az a hasonlíthatatlan érzés, amiről beszélek, nem pusztán a kétféle anyag különbségéből fakad, végtére is az amatőr filmanyag sem eleve „ártatlan”, a híradófilm pedig nem eleve alkalmatlan arra, hogy „privatizálják”, vagyis költői módon „mögé” vagy „belétekintsenek” és felfedezzék benne azt a mély, a nézőt óhatatlanul felzaklató szomorúságot, amely a történelem mozgóképéből – a vissza-nem-fordítandó visszaforgatásának képéből – árad. Talán nem véletlen, hogy legalábbis Magyarországon a kezdetet éppen egy ilyen híradófilm „privatizálása” jelezte. Bódy Gábor és Tímár Péter emlékezetes Privát történelem című kisfilmjére gondolok, amelyben a szerző ugyan még nem annyira lírikusként, gondolkodóként, „nyelvjátékosként”, mint inkább kísérletező-felfedező és defetisizáló szakemberként hatol be az ideológiailag kész, lezárt híradófilmbe, de már nem ideológiai szándék – például a leleplezésé – vezérli, és azért „utazik el” az 1943-as vagy 44-es év magyar filmhíradójának képkockájába, hogy a privátembert, az egyes emberben „lakozó" történelmet „kinagyítsa”. A technikai virtuozitás, ha tetszik, a „történelemnagyítás” technicista jellege, a racionális-távolságtartó analízis, valamint a „privát” és a „történelmi” szembeállítása azonban jelzi, hogy Bódy és Tímár filmje még a posztmodern világállapot előtt született, mégha éppen azt a pillanatot testesíti is meg, amikor az avantgardista alapállás átfordul, átcsúszik posztmodernbe....

[tovább...]

 
Cikkek kommentjei
Szerző, cím, évfolyamlegfrissebb 
1. Melocco Miklós: Képhalmaz 1979/10 (1 komment)2020-02-08 18:50
2. Gelencsér Gábor: Psyché 2017/09 (1 komment)2019-01-08 22:46
3. Báron György: Poppy és Scottie autóba ül 2008/12 (1 komment)2018-08-31 09:01
4. Schubert Gusztáv: Mizz Bronti segít 1998/10 (1 komment)2018-07-15 18:09
5. Kelecsényi László: És akkor a Psota… 2016/05 (1 komment)2018-04-29 20:40