KEZDŐLAP KERESÉS LAPOZÓ FÓRUM LINKTÁR KAPCSOLAT IMPRESSZUM
 

GYORSKERESÉS:

  >>Bejelentkezés

RÉSZLETES KERESÉS

LAPOZÓ

HÍREK
ELŐFIZETÉS
GYIK/FAQ
ARCHÍVUM
FRISS SZÁM

BLOG

 








 P a r t n e r e i n k : 





 T á m o g a t ó k : 

NKA

Üdvözöljük a Filmvilág honlapján!

Friss számunkból – 2021/04
MAGYAR MŰHELY
Hirsch Tibor: Régi szép kritikus közhelyek A 60-as évek „bátor filmjei”
Herczeg Zsófi: „Ha látnám a Földet kívülről”. Beszélgetés Bucsi Rékával
Bartal Dóra: A cukormázon is túl. Beszélgetés Visky Ábellel
Szíjártó Imre: Vendégjátékok Orosz színészek magyar filmben

A CSEND MESTEREI
Gelencsér Gábor: Északi fény. Skandináv klasszikusok
Kránicz Bence: Ma is ropják valahol. 120 éves A táncz
Ádám Péter: A humor új hulláma. Jacques Tati, a kívülálló

HOLLYWOODI HATÁRSÉRTŐK
Greff András: Az ember, aki célra tartott. John Huston utolsó évtizede
Varró Attila: Ragadozók tora. Női bosszúfilm

CSEH KORTÁRSAK
Gerencsér Péter: Kimaxolt csehesség. Jan Svěrák
Varga Zoltán: Elveszett lelkek karneválja. Jan Balej: Éjszaka a városban

KÉPREGÉNYLEGENDÁK
Szedlák Ádám: Utálja a világot, de ez kölcsönös. Warren Ellis: Transmetropolitan

FILM/ZENE
Pernecker Dávid:Konzolvilágok. A videójátékfilm
FILM ÉS VIDEÓJÁTÉK
Nagy Eszter: Csillagporos elmék. David Bowie-filmverziók

FILM/ZENE
Pernecker Dávid:Konzolvilágok. A videójátékfilm
FESZTIVÁL
Pazár Sarolta: Északi fények a nappaliban. Finn Filmnapok
Paulo-Varga Ákos: Traumaoldás és önkifejezés. BIDF
Murai András: Fájdalmak országa. Új izraeli filmek
Schreiber András: Nyelvében élnek tovább. Vadim Perelman: Perzsa nyelvleckék

KRITIKA
Roboz Gábor: Józan számítás. Thomas Vinterberg: Még egy kört mindenkinek.
Varró Attila: Az emlékezet démonai. Ács Dániel: A gyilkosok emlékm űve

DVD

PAPÍRMOZI




Egy szám ára csak 490 Ft!
Előfizetéssel csak 395 Ft!




Cikkajánló
N. N.: A tizenötezredik pillanat (1995/01)

Szilágyi Ákos: Mi az a különös, az a hasonlíthatatlan érzés, amely hatalmába kerít, hatalmában tart bennünket, amikor ezeket a filmeket nézzük, s amely annyira különbözik a történelmi dokumentumfilmek bármely műfajának hatásától? Kézenfekvő a válasz, hogy ez a különös érzés a filmek anyagából adódik. Míg az Ismeretlen háború című koprodukciós alkotás vagy Forgács Péter Privát Magyarországa és Alfred Behrens–Michael Kuball Népmozi és Családi mozi című sorozatai amatőrfilmekből építkeznek, egyes esetekben az amatőrfilmek saját építkezési módjára, „naivitására” mintegy ráhagyatkozva, addig a hagyományos történelmi dokumentumfilm a hivatalos híradó- és dokumentumfilm-anyagból dolgozott, olyan anyagból, amelyet a politikai propaganda vagy – ritkábban – a piaci eladhatóság szempontjai „preformáltak”, amelyben szelekció, beállítás, tagolás mind-mind ideologikus üzenetet hordozott. Ezt az anyagot a történelmi dokumentumfilm ideologikusan „átírhatta”; ironikusan idézőjelbe helyezhette, „leleplezhette”, „átvilágíthatta” avagy – az amatőrfilmekből építkező költői dokumentarizmushoz való közvetlen átmenetként – a túlélők emlékezetének megszólaltatásával, a magánemberi szólamok Pergőtűz-típusú kibontásával dimenzionálhatta át. Mégis úgy gondolom, hogy az a hasonlíthatatlan érzés, amiről beszélek, nem pusztán a kétféle anyag különbségéből fakad, végtére is az amatőr filmanyag sem eleve „ártatlan”, a híradófilm pedig nem eleve alkalmatlan arra, hogy „privatizálják”, vagyis költői módon „mögé” vagy „belétekintsenek” és felfedezzék benne azt a mély, a nézőt óhatatlanul felzaklató szomorúságot, amely a történelem mozgóképéből – a vissza-nem-fordítandó visszaforgatásának képéből – árad. Talán nem véletlen, hogy legalábbis Magyarországon a kezdetet éppen egy ilyen híradófilm „privatizálása” jelezte. Bódy Gábor és Tímár Péter emlékezetes Privát történelem című kisfilmjére gondolok, amelyben a szerző ugyan még nem annyira lírikusként, gondolkodóként, „nyelvjátékosként”, mint inkább kísérletező-felfedező és defetisizáló szakemberként hatol be az ideológiailag kész, lezárt híradófilmbe, de már nem ideológiai szándék – például a leleplezésé – vezérli, és azért „utazik el” az 1943-as vagy 44-es év magyar filmhíradójának képkockájába, hogy a privátembert, az egyes emberben „lakozó" történelmet „kinagyítsa”. A technikai virtuozitás, ha tetszik, a „történelemnagyítás” technicista jellege, a racionális-távolságtartó analízis, valamint a „privát” és a „történelmi” szembeállítása azonban jelzi, hogy Bódy és Tímár filmje még a posztmodern világállapot előtt született, mégha éppen azt a pillanatot testesíti is meg, amikor az avantgardista alapállás átfordul, átcsúszik posztmodernbe....

[tovább...]

 
Cikkek kommentjei
Szerző, cím, évfolyamlegfrissebb 
1. Melocco Miklós: Képhalmaz 1979/10 (1 komment)2020-02-08 18:50
2. Gelencsér Gábor: Psyché 2017/09 (1 komment)2019-01-08 22:46
3. Báron György: Poppy és Scottie autóba ül 2008/12 (1 komment)2018-08-31 09:01
4. Schubert Gusztáv: Mizz Bronti segít 1998/10 (1 komment)2018-07-15 18:09
5. Kelecsényi László: És akkor a Psota… 2016/05 (1 komment)2018-04-29 20:40