KEZDŐLAP KERESÉS LAPOZÓ FÓRUM LINKTÁR KAPCSOLAT IMPRESSZUM
 

GYORSKERESÉS:

  >>Bejelentkezés

RÉSZLETES KERESÉS

LAPOZÓ

HÍREK
ELŐFIZETÉS
GYIK/FAQ
ARCHÍVUM
FRISS SZÁM

BLOG

 








 P a r t n e r e i n k : 





 T á m o g a t ó k : 

NKA

Üdvözöljük a Filmvilág honlapján!

Friss számunkból – 2021/05
MAGYAR MŰHELY
Tompa Andrea: Az ottlét kockázatával Börcsök Enikő 1968-2021
Kránicz Bence: Az elkésettség tragédiája. Beszélgetés Nagy Dénessel
Herczeg Zsófi: Rovarok és hajszálak. Beszélgetés Andrasev Nadjával
Schubert Gusztáv: Az idegek játéka Beszélgetés Sopsits Árpáddal

PHILIPPE FALARDEAU
Huber Zoltán: Az együttélés szabályai. Új raj: Philippe Falardeau

TÁVOL-KELETI PANORÁMA
Teszár Dávid: Nagy tigrisből világerő. Koreai film 2016-2020
Kovács Kata: Tűrt vagy tiltott? Derek Tsang: Szebb napok
Jordi Leila: Düh és csalódás. Kortárs japán kísérleti filmek
Huber Zoltán: Tökéletes hamisítvány. Felix Chong: Egy megfoghatatlan hamisító

A CSEND MESTEREI
Barkóczi Janka: Meztelen igazság. Lois Weber 1879-1939
FANTASZTIKUS JÖVŐ IDŐ
Nemes Z. Márió: A szuperkontextus eufóriája. Képregény legendák: Grant Morrison: The Invisibles
Baski Sándor: Játszd újra, meg újra, meg újra. Időhurokfilmek
Schubert Gusztáv: Alvajárók Utópiában. Szép új világ-adaptációk

FESZTIVÁL
Csákvári Géza: Jövő karanténban. Berlin
Pauló-Varga Ákos: Elsőbbség a moziknak. Friss Hús Fesztivál – Beszélgetés Deák Dániellel
FILM/REGÉNY
Ádám Péter: A járvány mint allegória. Albert Camus: A pestis

FILM/ZENE
Pernecker Dávid:Frusztráció és kiábrándulás. Scott Walker
Déri Zsolt:Lady Day napjai. Billie Holiday filmen
PILLANATKÉP
Palotai János: Déja vu. Cseh Gabriella újrafotói

TERMÉSZETFILM
Teszár Dávid:Flóra és fauna a pusztában. Beszélgetés Török Zoltánnal

KRITIKA
Varró Attila: Elveszett Paradicsom. Francis Lee: Örök lenyomat
Vajda Judit: Meghalni csak pontosan, szépen. Harry Macqueen: Szupernóva
Zsubori Anna: Hercegnő a bábból. Don Hall – Carlos López Estrada: Raya és az Utolsó Sárkány

DVD

PAPÍRMOZI




Egy szám ára csak 490 Ft!
Előfizetéssel csak 395 Ft!




Cikkajánló
N. N.: A tizenötezredik pillanat (1995/01)

Szilágyi Ákos: Mi az a különös, az a hasonlíthatatlan érzés, amely hatalmába kerít, hatalmában tart bennünket, amikor ezeket a filmeket nézzük, s amely annyira különbözik a történelmi dokumentumfilmek bármely műfajának hatásától? Kézenfekvő a válasz, hogy ez a különös érzés a filmek anyagából adódik. Míg az Ismeretlen háború című koprodukciós alkotás vagy Forgács Péter Privát Magyarországa és Alfred Behrens–Michael Kuball Népmozi és Családi mozi című sorozatai amatőrfilmekből építkeznek, egyes esetekben az amatőrfilmek saját építkezési módjára, „naivitására” mintegy ráhagyatkozva, addig a hagyományos történelmi dokumentumfilm a hivatalos híradó- és dokumentumfilm-anyagból dolgozott, olyan anyagból, amelyet a politikai propaganda vagy – ritkábban – a piaci eladhatóság szempontjai „preformáltak”, amelyben szelekció, beállítás, tagolás mind-mind ideologikus üzenetet hordozott. Ezt az anyagot a történelmi dokumentumfilm ideologikusan „átírhatta”; ironikusan idézőjelbe helyezhette, „leleplezhette”, „átvilágíthatta” avagy – az amatőrfilmekből építkező költői dokumentarizmushoz való közvetlen átmenetként – a túlélők emlékezetének megszólaltatásával, a magánemberi szólamok Pergőtűz-típusú kibontásával dimenzionálhatta át. Mégis úgy gondolom, hogy az a hasonlíthatatlan érzés, amiről beszélek, nem pusztán a kétféle anyag különbségéből fakad, végtére is az amatőr filmanyag sem eleve „ártatlan”, a híradófilm pedig nem eleve alkalmatlan arra, hogy „privatizálják”, vagyis költői módon „mögé” vagy „belétekintsenek” és felfedezzék benne azt a mély, a nézőt óhatatlanul felzaklató szomorúságot, amely a történelem mozgóképéből – a vissza-nem-fordítandó visszaforgatásának képéből – árad. Talán nem véletlen, hogy legalábbis Magyarországon a kezdetet éppen egy ilyen híradófilm „privatizálása” jelezte. Bódy Gábor és Tímár Péter emlékezetes Privát történelem című kisfilmjére gondolok, amelyben a szerző ugyan még nem annyira lírikusként, gondolkodóként, „nyelvjátékosként”, mint inkább kísérletező-felfedező és defetisizáló szakemberként hatol be az ideológiailag kész, lezárt híradófilmbe, de már nem ideológiai szándék – például a leleplezésé – vezérli, és azért „utazik el” az 1943-as vagy 44-es év magyar filmhíradójának képkockájába, hogy a privátembert, az egyes emberben „lakozó" történelmet „kinagyítsa”. A technikai virtuozitás, ha tetszik, a „történelemnagyítás” technicista jellege, a racionális-távolságtartó analízis, valamint a „privát” és a „történelmi” szembeállítása azonban jelzi, hogy Bódy és Tímár filmje még a posztmodern világállapot előtt született, mégha éppen azt a pillanatot testesíti is meg, amikor az avantgardista alapállás átfordul, átcsúszik posztmodernbe....

[tovább...]

 
Cikkek kommentjei
Szerző, cím, évfolyamlegfrissebb 
1. Melocco Miklós: Képhalmaz 1979/10 (1 komment)2020-02-08 18:50
2. Gelencsér Gábor: Psyché 2017/09 (1 komment)2019-01-08 22:46
3. Báron György: Poppy és Scottie autóba ül 2008/12 (1 komment)2018-08-31 09:01
4. Schubert Gusztáv: Mizz Bronti segít 1998/10 (1 komment)2018-07-15 18:09
5. Kelecsényi László: És akkor a Psota… 2016/05 (1 komment)2018-04-29 20:40