Schubert Gusztáv
A hálózat csapdájában ökomenikus thriller, együtt izgulhatja végig kompjuterőrült és tollhoz, papírhoz szokott ómódi absztinens. Mert hiszen ebben a filmben a számítógép – helyesen, csak épp egy kissé iskolásan – annak látszik, ami: egyszerre áldás és átok, attól függően, ki ül a terminálnál. Egy rejtjelezésre szakosodott szoftver-specialista (Sandra Bullock) sötét titkok birtokába jut, kezébe kerül a „pretoriánus” összeesküvők adatbázisa. Megindul a hajtóvadászat az elveszett floppyért és a lányért. A rémüldözés szokvány fordulatain túl két motívum érdemel figyelmet: a lány személyi adatait ellenségei kitörlik a számítógépes nyilvántartásból, és egy körözött prosti priuszával helyettesítik. Ha nem sikerül visszaszereznie valódi énjét, menthetetlenül elveszett. Benne lenni a kompjuterben: az információ társadalmában élet-halál kérdés. Még az összeesküvők számára is. Ez a másik új mozzanat: a hatalmi ármánykodásban többé nem méreg vagy bomba az igazi fegyver, hanem a számítógép; a kormányhivatalok, bankok adatbázisainak manipulálásával kis híján hatalomra jut a rendpárti árnyékszervezet.
Volna hát izgalom bőven, de valahogy mégsem érint. A kompjuterizált világfaluból nekünk egyelőre csak az alvég jutott. A számítógép a mi kis világfalunkban egyelőre nem rendpárti összeesküvéssel fenyeget, hanem még nagyobb slamperájjal. A bank IBM-je nem találja a számlámra utalt pénzeket, még szerencse, hogy előkerül valahonnan egy mindentudó szamárfüles spirálfüzet. Másutt számlát ad a gép arról, amit be sem fizettem. És így tovább, mindenkinek megvan a maga egypercese. Szóval a washingtoni kompjuter-horror felőlünk nézve komédia. Nem félünk a vírustól, nem bánt az, csak megkóstol. Egyelőre.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1995/11 61. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1004 |
